Hatszáz év műkincsei tekinthetők meg a spanyol Alba főnemesi család palotájában
2019. szeptember 19. 19:42 MTI
Évszázadok alatt összegyűjtött, féltve őrzött műkincseit mutatja meg a közönségnek a spanyol Alba főnemesi család, amely madridi palotájának egy részét múzeumként látogathatóvá teszi csütörtöktől.
Korábban
A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano.
Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak.
Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.
A Madrid belvárosában található neoklasszicista stílusban épült palotájuk (Palacio de Liria) felső emeletei lakottak, Alba tizenkilencedik hercege, Carlos Fitz-James Stuart éli ott mindennapjait.
A látogatók egyszerre 20 fős csoportja a földszinten és az első emeleten 14 helyiséget tekinthet meg, köztük a több mint 18 ezer darabos könyvtárat is.
Ott olyan különlegességek találhatók mint a Don Quijote első kiadása 1605-ból, az Alba család első bibliája, amely az első spanyol nyelvű bibliák egyike 1430-ból, az egykori spanyol uralkodó, katolikus Ferdinánd végrendelete, az első Amerikáról készült térkép 1492-ből és Kolumbusz Kristóf leveleinek jelentős része.
Az Alba-ház alapítványa a 14 eurós belépőből a palota állapotának megőrzését szeretné biztosítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap