2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mi történt a Romanovok vagyonával?

2019. szeptember 6. 08:25

A mesés vagyonok ritkán tartanak örökké, még a legmegfontoltabb, többnemzedéknyi takarékoskodásnak is vége szakad egyszer. Nincs ez másként az uralkodói dinasztiák vagyonával sem. Az egykor a királyok és császárok sorának nagyságát hirdető, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeket egy felelőtlen örökös, a fosztogató ellenség vagy az uralkodót a trónjáról letaszító forradalom is szétszórhatja a világban. Ez történt az Oroszországot több mint 300 éven át megszakítás nélkül uraló s pazar családi kincsgyűjteményt felhalmozó Romanovokkal az 1917-es forradalmakat követően.

A csúcsról a bizonytalanságba

Több mint három évszázadnyi uralkodás után a Romanov-család volt az 1910-es évekre a világ leggazdagabb családja – vagyonuk mai értéken több százmillió dollárra rúgna. Miután 1917. március 15-én II. Miklós cár lemondott trónjáról, az ideiglenes kormány őt és családját (Alekszandra cárnét, Alekszej cárevicset, valamint Olga, Tatjána, Mária és Anasztázia nagyhercegnőket) a Szentpétervár melletti üdülővárosukban, Cárszkoje Szelóban lévő Sándor-palotába vitette. A család 481 napot töltött gyakorlatilag házi őrizetben, viszonylagos kényelemben, szolgáikkal együtt. Miklós abban reménykedett, hogy külföldön menedéket találhatnak, ez azonban nem bizonyult megoldhatónak. Elsődleges úti céljuk Anglia lett volna, ahol Miklós unokatestvére, V. György uralkodott, azonban ő elzárkózott fogadásuktól – vélhetően attól félt, hogy saját országában is forradalmi indulatokat keltene a letaszított cár érkezése.

Alekszandr Kerenszkij, az ideiglenes kormány vezetője végül elrendelte, hogy a cári családot egy szibériai városba, Tobolszkba vigyék. 1917. augusztus 1-jén hajnalban a japán Vöröskereszt jelzésével védett magánvonatra szálltak, és elindultak kelet felé. 42 főnyi személyzet mellett magukkal vittek 50 koffernyi személyes holmit is – a ruhák, könyvek és étkészletek mellett óriási mennyiségű ékszert is összepakoltak, az esetleges meneküléshez elengedhetetlenek voltak a könnyen mozdítható és pénzzé tehető tárgyak. Az ékszerek értéke csaknem 3 millió rubelt tett ki, vagyonuk nagy része azonban hátramaradt, nem beszélve az önmagukban is értékes ingatlanokról, köztük a palotáikról.

Minden, ami mozdítható

A november 7-i bolsevik hatalomátvételt követően a legnagyobb közvetlen fenyegetésnek az uralkodó szélesebb rokonságának vagyona volt kitéve: a fejvesztve menekülő gazdag előkelők igen számottevő értékeket hagytak lakhelyeiken, és csupán a leggyorsabban és legkönnyebben mozdítható értékeket tudták magukkal vinni – részben, hogy külföldön finanszírozhassák letelepedésüket, részben arra az esetre, ha vesztegetéssel kellene megkönnyíteniük útjukat.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. őszi számában olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár