Hatékonyan, kapitalista módon vezette cégét Friedrich Engels
2019. november 28. 13:23 MTI
Friedrich Engels német filozófus, a munkásmozgalom ideológusa 199 éve, 1820. november 28-án született. Az egykori szocialista országokban Engelst - Marxszal együtt - piedesztálra állították, a „létező szocializmus” gyakorlata azonban sokat rontott megítélésükön.
Korábban
A gimnáziumból kimaradt, gazdag textilgyáros apja révén egy brémai exportcégnél helyezkedett el. Bőséges szabadidejében filozófiát olvasott és verseket írt. Huszonegy éves korától Berlinben katonáskodott. A porosz fővárosban bejárt az egyetemi előadásokra, hegeliánus filozófiát hallgatott.
1842-ben apja Manchesterbe küldte, hogy ottani gyárában dolgozzon. Sokkolta a munkások nyomora és jogfosztottsága, felháborodása szülte A munkásosztály helyzete Angliában című, majd a Vázlatok a politikai gazdaságtan kritikájához című művét.
Ez utóbbira figyelt fel Marx, akivel 1844-ben Párizsban kötött életre szóló barátságot. Első közös munkájuk, A német ideológia másokkal vitázva fogalmazta meg gondolataikat, hangsúlyozva, hogy a munkásság nemcsak elnyomott, hanem önmaga felszabadításáért harcoló osztály is.
1845-től Brüsszelben éltek, szervezték a német munkások harcát, több nagyvárosban - London, Párizs, Berlin, Hamburg, Lipcse – megalakították a Kommunista Levelező Bizottságot, amelyben a munkások tanultak, vitatkoztak és készültek a politikai küzdelemre.
1847 elején az utópista szocialista nézeteket valló Igazak Szövetsége, elfogadva Marx és Engels nézeteit, beolvadt a Kommunista Levelező Bizottságba, így jött létre egy új szervezet, amely a Kommunisták Szövetsége nevet vette fel.
Az elnök Karl Marx, Engels pedig a párizsi szervezet vezetője lett. A Szövetség politikai programját 1848-ban Marx és Engels dolgozta ki. Ez a politikai program A Kommunista Párt kiáltványa címmel jelent meg ugyanebben az évben Londonban.
Az 1848-as forradalmat Marxék a kommunisták győzelmévé akarták változtatni. A kölni Neue Rheinische Zeitungban ösztönözték híveiket, bírálták a politikusokat, a kormányokat és a pártokat.
Engels munkásbrigádokat szervezett az 1849. májusi Rajna-vidéki felkelésben, katonai múltja miatt ő vezette az erődítési munkákat és a tüzérséget.
A bukás után Londonban szervezték újjá a Szövetséget. Engels állást vállalt egy manchesteri cégnél, később a vállalkozó társa lett: kommunista hitét el tudta választani a cég hatékony kapitalista irányításától.
Jövedelméből támogatta Marxot, és amikor 1869-ben eladta üzletrészét, élete végéig elég pénze maradt.
Cikkeiben nemzetiségi, természettudományi és katonai kérdésekkel foglalkozott, megírta történelemfilozófiai munkáját, A család, a magántulajdon és az állam eredete, illetve A természet dialektikáját.
Egy manchesteri munkásnő, Mary Burns volt az élettársa, akivel az asszony 1862-ben bekövetkezett haláláig együtt élt; a házasságot üres formalitásnak tartotta. Később Mary nővérével élt együtt, akit az asszony halála előtt nem sokkal feleségül is vett.
Marx főműve, A tőke sokban támaszkodott barátja angliai tapasztalataira és stiláris készségére. Engels lelkesen propagálta a marxista nézeteket, majd Marx 1883-as halála után ő lett a fő marxista szaktekintély.
A kézirat alapján befejezte A tőke 2-3. kötetét, levélben kapcsolatot tartott a világ szociáldemokratáival. Részt vett a nemzetközi munkásszervezetek, az I. és II. Internacionálé létrehozásában és irányításában is.
Az egykori szocialista országokban Engelst - Marxszal együtt - piedesztálra állították, a „létező szocializmus” gyakorlata azonban sokat rontott megítélésükön.
Ő maga kellemes modorú „angol” úr volt, bár gorombán vágott vissza a támadásokra. Jó zenei érzékkel rendelkezett, remekül rajzolt, húsz nyelven olvasott és beszélt, enciklopédikus tudása, nagy munkabírása volt. 1895. augusztus 5-én halt meg Londonban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap