Hatalmas látványosság volt, amikor 1931 tavaszán feltűnt Budapest egén a Zeppelin
2018. március 29. 08:24 Jeki Gabriella
Korábban
Ikonikus jelképpé váltak a Zeppelin léghajók
A repüléstörténet kétségtelen csúcspontját jelentette – miután 1929-ben és 1930-ban már egy-egy alkalommal átrepült Magyarország fölött – a német Graf Zeppelin léghajó 1931-es márciusi, budapesti látogatása. A „csodaszivar” hatszáz útján másfél millió kilométert tett meg, több mint 17 ezer órát repült, 34 ezer főt szállított, megfordult Észak- és Dél-Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten, de Szibériában és az Északi sarkvidéken is. „Szép, fenségesen szép a lázas és lelkes embertömeg, csaknem oly szép, talán még szebb, mint a nyugodtan úszó léghajó” – írja az Újság újságírója, Wallesz Jenő. – „Csak ilyen lázas és lelkes embertömeg számára érdemes dolgozni, mert ennek az embertömegnek lelkiállapotában ismeri fel a tudomány a maga diadalát.”
A léghajózás közel négy évtizede nem múlt el nyomtalanul. Még ma is fel-felbukkan nem csak a sajtóban vagy a történelemórákon, hanem a visszaemlékezésekben és már a közösségi portálokon is.
„A Zeppelin lénye és feladata, hogy a béke járműveként támogassa a szívet és a lelket” – mondta a híres Földkerülő Hugo Eckener kapitány az 1952-es kampányfilmben, amely a Schau dir Zeppelin NT címet viselte, és amit megtalálunk ma is a legnagyobb közösségi videomegosztó portálon. – „Még a mai napig magával viszi a szellemünket azokba a magasságokba, ahol kinyithatja szárnyait.”
A léghajók végül számos országba jutottak el, és sok emléktárgy maradt utánuk. Ezek közül talán a legérdekesebbek a bélyegek: Magyar Posta például több léghajózással kapcsolatos emléket hozott forgalomba. A Zeppelinek mai változatai pedig még ma is közlekednek a bajor földeken. A jegy ára azonban elég borsos: egy negyven perces utazás több száz euróba kerülhet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap