Hatalma csúcsáról taszította le a birodalommá nőtt Egyiptomot az új vallást erőltető fáraó

Új főváros – áldozatokkal

IV. Amenhotepnek küldetéséhez új emberekre volt szüksége. Bár a 4. évben Ámon főpapja még mindig hatalmon volt, az új hit új vezetőt kívánt: Aton főpapja rövidesen Meriré lett, aki ugyanúgy „a látók legnagyobbika” címet viselte, mint a héliopoliszi Ré-főpap – a fáraó ezzel is hangsúlyozni akarhatta a Ré és Aton kultusza közt fennálló kontinuitást.

A fáraó udvarában a külföldiek is fontos pozíciókat kaptak: testőrségébe núbiaiakat toborzott, fő építőmestere egy szír, Tutu lett, vezére pedig Aperel, a harci szekerek parancsnoka volt, aki már apját, III. Amenhotepet is szolgálta.

Uralkodásának ötödik évében Amenhotep elhatározta, hogy új, kizárólag Atonnak szentelt fővárost alapít: ez lett Ahet-Aton, a mai Tell el-Amarna. Luxortól 400 kilométerre északra egy barátságtalan, sivár, mintegy 50 km²-es szűz területet szemelt ki a fáraó: a helyszín kiválasztásában szerepet játszhatott egy sziklahasadék, amely épp úgy helyezkedett el, ahogy az ahet hieroglif jel esetében a két domb között felkelő és lenyugvó napot ábrázolták.

A sziklák keleti és északi oldalán a fáraó kőfaragói két határsztélét véstek ki, amelyek egy mágikus vonalat kötöttek össze. Pontosan az őket összekötő vonal közepén, azzal derékszöget alkotva futott egy másik vonal fel a hegyek irányába. Hosszúságuk pont a két sztélé közötti távolsággal egyezett meg, ahol pedig vége volt, ott lesz a király sírja.

Ebből a spirituális pontból kiindulva, ahol a fáraó a halálban egyesült Atonnal, a fáraó egy egész várost alapított – a sztélék tanúsága szerint az 5. uralkodási év 8. hónapjának 13. napján. Ráadásul IV. Amenhotep egy olyan lépésre határozta el magát, amelyet előtte s utána egyetlen fáraó sem mert: megváltoztatta nevét Ehnatonra, ami azt jelentette: „Atonnak tetsző”.

A 20–50 ezer lakosúra becsült Ahet-Aton – amelyet nem győztek dicsérni az odalátogatók – rekordidő alatt, pár éven belül épült fel, ám a fáraó szeszélye ezrek életét nyomorította meg. A régészeti kutatások szerint ugyanis az amarnaiak élete közel sem volt annyira idilli, mint amit a sírok falain látható képek sugároznak – sőt még az általában a nagyobb birodalmak fővárosaira jellemző életszínvonalat sem érte el. A feltárt csontok felénél alultápláltságra, illetve a megterhelő fizikai munkára utaló jeleket találtak.

A fáraó uralkodására jellemző művészet az új fővárosban fejlődött ki teljesen. Ehnaton a templomok teljes szerkezetét megfordította. A hatalmas kiterjedésű, kelet-nyugati tájolású nagy Aton-templomnál nincsen tető, se fedett kapuk vagy átjárók – Aton sugarainak mindenhova be kell hatolniuk. A templom és az oltárok számára elegendő lett egy szimbólum: a napkorong a fénysugarakkal. A nyitott terek miatt pedig a terület szinte üresnek hatott.

Az Amarna-reform a királyi pár addigi uralkodó, merev, formális ábrázolásmódjában is változást hozott: a hagyományos, az uralkodói aktust megörökítő jelenetek mellett egyre több olyan dombormű született, amelyen Ehnaton és családtagjai sokkal természetesebb formában, mindennapi tevékenységeik közepette, intim módon jelenik meg – ismert például olyan relief is, amelyen a pár egy harci kocsin, egymással csókolózva látható.

1. Aton, az egyetlen
2. Új főváros – áldozatokkal
3. A régi istenek bosszúja?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére