Hat kora újkori tanács a jó alváshoz
2019. március 13. 15:52 Múlt-kor
Mindenkinek jól esik egy pihentető, átaludt éjszaka, és ez régen sem volt másként. Hogyan kezelték elődeink az kevés alvást és az esetleges inszomniát? Egyes alvási praktikáik ma meglepőnek tűnhetnek: a fejes salátából készült leves fogyasztása még napjainkban is elfogadható lenne, de a tehéntrágyával vagy a farkasfogakkal kapcsolatos módszerek már valószínűleg kevésbé.
Korábban
Fontos a rutin
A kora újkori alvásszakértők úgy gondolták, a következetesség a hosszú és erényes élet titka. Napjainkban fokozott erőfeszítést követel meg bármiféle ritmus betartása – a hosszú munkaórák, a stresszes munkakörnyezet és az egyre több képernyő előtt töltött idő mellett az orvostudomány által javasolt napi nyolc óra alvás sokunk számára csupán vágyálom. Hogyan oldották meg eleink? Hogyan küzdöttek meg a kialvatlanság rémével?
Prioritásaik között elsőként szerepelt az alvásra fordított idő körülhatárolása, amelyhez aztán minden éjjel tartották magukat. Úgy hitték, az előre meghatározott, következetesen betartott alvási idő kulcsfontosságú a test, az elme és a lélek megfelelő állapotban és egyensúlyban tartásához. John Wesley, a metodista mozgalom vezetője 17. századi elődeinek gondolatait tükrözte, amikor követőinek azt javasolta, „tegyetek félre mindent reggelig (…) tartsátok be órátokat, vagy mindennek vége.”
Olyan fontossággal bírt a kora újkori gondolkodásban az alvás, hogy a levegővel, az étrenddel, a salakanyagok ürítésével, a testmozgással és az elme szenvedélyeivel együtt a korban elképzelt négy „testnedv” (a nyák, a vér, a fekete epe és a sárga epe) egyensúlyban tartásának hat kulcsa között tartották számon.
A következetes alvási időre mindemellett az egyén hírnevének és lelki egészségének indikátoraként is tekintettek. Azok, akik rendszertelenül aludtak, vagy sok időt töltöttek ágyban, számos különféle becsmérlésnek tették ki magukat. II. Károly angol király felesége, Bragança Katalin királyné egyik udvarhölgye, a 15 éves Elizabeth Livingston saját magát nevezte „Salamon lustájának”, amikor bevallottan „délig ágyban maradt”. A királyné attól félt, a lány „megszokott lustasága” mind testében, mind lelkében kárt tesz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap