Háromnapos munka helyett a Gulágra hurcolták a kárpátaljai magyar férfiakat
2016. szeptember 27. 15:37 MTI
A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe történt 1944-es elhurcolásáról tartottak tudományos konferenciát kárpátaljai történész kutatók részvételével kedden Beregszászon a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében.
Korábban
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tanácskozáson Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa kutatásaira alapozva ismertette a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberi, "háromnapos munkára" vagy málenkij robotra történt elhurcolásának katonai-politikai hátterét és a deportálásoknak a kárpátaljai magyarság demográfiai, szociális helyzetére gyakorolt hatását. A történész szerint az előkerült listák adatainak összesítése azt valószínűsíti, hogy - az egyes szakemberek által becsült 40 ezerrel szemben - valójában 30 ezer a szovjet lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar férfiak száma.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója levéltári kutatásainak eredményeit összegezve - családok történetein keresztül - vázolta az 1944-es deportálás és a szovjet megszállás következményeit a Beregszászhoz közeli Nagybereg község lakosságára nézve. A Kárpátaljai Református Egyház második világháború utáni történetét Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész ismertette, különös tekintettel a református papok jelentős részének szovjet lágerekbe való elhurcolására. A tudományos konferencia után Szász Jenő, az NSKI elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét.
Hozzátette, ugyanilyen fontos annak megtapasztalása, miként élnek jelenleg a kárpátaljai magyarok, ezért az NSKI valamennyi munkatársa Beregszászra látogatott, meghallgatta a konferencia előadásait és a következő napokban különböző kárpátaljai programokon vesz részt. Szász Jenő kifejtette: a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak 1944-ben volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezelőtt elhurcolták a magyar férfiakat, addig ma a körülmények szorítása miatt kénytelenek szülőföldjükről elmenni.
"A nemzeti együvé tartozás, a közös jövő tervezése akkor hiteles, ha kéz a kézben haladunk a külhoni magyarsággal, ezért vagyunk ma itt kárpátaljai honfitársainkkal a Kárpát-medence különböző sarkaiból", hogy történelmünk tragikus szakaszai után biztató jövőt építhessünk, "a közös gondolkodás, tervezés után közösen kell cselekednünk" - fogalmazott az NSKI elnöke, megjegyezve.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59