Három évszázad alatt négyszer is megpróbálták letaszítani a Habsburgokat a magyar trónról

A debreceni országgyűlés a trónfosztás után kormányzó elnökké választotta Kossuth Lajost

A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor

Az igen kiszámíthatatlan magatartású és erőszakos Báthory Gábort az Erdélyi Fejedelemség élén Bethlen Gábor követte. A törökökkel jó viszonyt ápoló és a segítségükkel a trónt is megszerző Bethlen uralkodása során tartós béke köszöntött országára, emellett pedig megteremtette annak a lehetőséget, hogy növelje a fejedelemség területét.

Az uralkodó felismerte a pillanatot, és úgy döntött, érdemes kihasználnia az 1618-ban kirobbant harmincéves háború zavaros időszakát, a csehek Habsburg-ellenes felkelése ugyanis alkalmat adott arra, hogy bővítse országa határait a Habsburgok által kormányzott Magyar Királyság felé.

A tervhez – tekintve, hogy az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom vazallusa volt – a törökök hozzájárulását is sikerült megszereznie, így semmi nem álhatott annak útjába, hogy mintegy 18 ezer fős hadsereggel csatlakozzon a Habsburg-ellenes erőkhöz.

II. Ferdinándtól – aki idővel a magyar és a cseh királyi, valamint a német-római császári címet is megszerezte – nem sok jót várhattak birodalmának protestáns lakói, erőszakos ellenreformációt folytató politikája nem nyerte el a reformált vallású csehek tetszését.

Felkelésük kezdete – ami a harmincéves háború nyitánya is volt egyben – a második prágai defenesztrációban nyilvánult meg: a lázadók kidobtak a prágai Hradzsin ablakán két királyhű grófot és egy titkárt (a mintegy 18 méteres zuhanás szerencsés módon egy trágyadombon ért véget, a három férfi így túlélte az esést). Miután kitört a több évtizedig tartó, általános európai konfliktussá terebélyesedő küzdelem, a harcokból és a remélt zsákmányból Bethlen sem akart kimaradni.

A fejedelem 1619-es hadjárata sikeresnek bizonyult, ugyanis nemcsak Erdély területét tudta növelni, hanem támogatói körét is bővítette a magyar rendekből. Hadjárata során az elsősorban protestáns nagyurak és azok magánhadseregei mellett a megyei nemesség és a városi polgárság támogatását is elnyerte. Így történhetett, hogy Kassa és Pozsony megszerzése után november végén már Bécs ostromába kezdhetett.

Bethlen Gábor

A császári székhely megtámadására végül nem vállalkozott – csupán egyik elővárosát foglalta el –, de uralma olyan szilárdnak bizonyult, hogy az általa 1620-ban egybehívott besztercebányai országos gyűlés augusztus 25-i határozata kimondta a Habsburgok trónfosztását, valamint Bethlen királlyá választását.

Ám hiába volt birtokában a Szent Korona, felmérve a lehetséges következményeket, Bethlen nem volt hajlandó megkoronáztatni magát. A Porta – ahogy azt korábban is értésére adta – nem járult hozzá a Magyar Királyság és Erdély egyesüléséhez, hiszen a fejedelem királlyá koronázása Magyarország török megszállásának veszélyét is magában hordozta volna.

Emellett az sem volt vonzó számára, hogy a magyar rendek igen szűkre szabták volna királyi hatáskörét, kimerítve jogkörét nagyjából az országgyűlés összehívásában és a törvények megerősítésében. 

Az erdélyi fejedelem végül a protestáns cseh lázadók veresége után az 1621-es nikolsburgi béke keretén belül lemondott a királyi címről, és a magyar koronát, valamint a többi felségjelvényt visszaadta II. Ferdinándnak. Cserébe megkapott többek között hét felső-magyarországi vármegyét, valamint két sziléziai hercegséget a német birodalmi hercegi címmel együtt. Vallási tekintetben megerősítették az 1606-os bécsi béke pontjait, a Bethlen mellett harcolók pedig amnesztiát kaptak.

1. A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor
2. „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – az ónodi döntés
3. Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat
4. Az utolsó felvonás – sikertelen restauráció, sikeres detronizáció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült