Három bizánci császár elleni merénylet, amely nem pont úgy sült el, ahogy tervezték

Ha császárt ölsz, előbb nézz a csuklya alá!

V. León 813 és 820 között ült Bizánc trónján és a történeti feljegyzések szerint tehetséges és szorgalmas uralkodó volt. Természetesen mint mindenkinek, neki is megvoltak a maga hibái, így León például a nagy, 11. századi bizánci történetíró, Johannes Skylitzes szerint különösen kegyetlen ember volt, aki „minden alattvalója iránt gyűlölettel viseltetett.” Feljegyezte azt is, hogy a császár rendkívül büszke volt énektudására, és gyakorta csillogtatta is azt – valószínűleg környezete nagy fájdalmára, ugyanis León „nem tudta tartani az ütemet és kevés sikerrel találta el a megfelelő hangokat.”

Történt aztán egyszer, hogy a császár fülébe jutott a hír, miszerint egyik hadvezére, Amorioni Mikhaél összeesküvést szervez ellene. A császár azonnal letartóztatta az áruló tábornokot és azonnal halálra is ítélte. Mielőtt azonban Mikhaélt a császári palota medencéit fűtő hatalmas kályhába dobták volna, a császárné könyörgésére, León, ha vonakodva – és saját rossz sorsát előre sejtve – megkegyelmezett a tábornoknak és büntetését börtönre enyhítette.

A császár egy idő elteltével aztán felkereste a palota börtönében raboskodó Mikhaélt, és amikor belépett a cellába nagyon meglepő dologgal szembesült. A rab kényelmesen elhelyezkedve szunyókált a börtönőr ágyában, míg utóbbi a padlón fekve hajtotta álomra a fejét. Emiatt León éktelen haragra gerjedt és minden rossznak elmondta a börtönőrt és Mikhaélt.

A többi börtönőr félve az uralkodó haragjától Mikhaélhoz fordult, hogy találjanak ki valamit a helyzet orvoslására. A raboskodó hadvezér erre egy Theoctistos nevű papért küldetett, aki hamarosan meg is érkezett a cellájához. Mikhaél közölte vele, hogy azonnal riadóztassa a többi összeesküvőt és bírja őket cselekvésre, ellenkező esetben beárul mindenkit León előtt.

Az üzenet célba ért és Mikhaél társai aljas tervet eszeltek ki León császár meggyilkolására. Szándékuk az volt, hogy a hajnali istentisztelet alkalmával támadnak majd a gyanútlan uralkodóra. El is érkezett a merénylet napja és az összeesküvők diszkréten, szerzetesi ruhát öltve elvegyültek a templomban sürgölődő papok között. Aztán eljött az előre megbeszélt jel – amikor is a császár elkezdte énekelni az egyik himnusz refrénjét –, mire az összeesküvők nagy számban egyszerre megrohanták a fahangú Leónt… pontosabban ők ezt hitték. Hogy ténylegesen mi történt, azt Skylitzes foglalta össze kiválóan:

„Az első támadás kudarcba fulladt, ugyanis összetévesztették a császárt az egyik főpappal, talán mert hasonlítottak egymásra, vagy mert mindketten ugyanolyan kalapot viseltek a nagy téli hidegben. … A pap igyekezett menteni magát, ledobva kalapját, ezzel felfedve kopasz fejét. Amikor a császár felfogta, hogy megtámadták, azonnal a szentélybe sietett és a láncánál fogva magához vette a tömjénfüstölőt (mások szerint a szent keresztet) és azzal próbálta elhárítani a támadókat.”

Bár León sokáig derekasan állta a sarat merénylőivel szemben kényszerszülte fegyverével a kezében, végül a túlerő legyűrte őt. Egy hatalmas termetű ember tőből levágta a kezét, míg egy másik végül a fejét szelte le. Az összeesküvők ezt követően azonnal a börtönbe siettek, kiszabadították vezetőjüket és még béklyókkal a kezein sebtében a császári trónra ültették. Így kezdődött II. Mikhaél bizánci császár kilenc évig tartó országlása.

1. Ha császárt ölsz, előbb nézz a csuklya alá!
2. Az első ijedtségen túl kell lendülni!
3. A császár, aki kétszer fulladt meg

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője