Harminc éve vetették meg a lábukat a kínaiak az Antarktiszon

Kína kereken három évtizedes antarktiszi jelenlétét készül megünnepelni és egy újabb állandó kutatóállomás létesítésével üzeni: folytatni kívánja vizsgálódásait, megfigyeléseit és kísérleteit a térségben. A kelet-ázsiai ország jelenleg szolgálatot teljesítő, 281 tagú expedíciója, sorrendben a 31. Vélhetően ez az egyik legnagyobb létszámú csapat, amely a déli sarkvidéken tevékenykedik.

Feladata például a kínai fejlesztésű Pejtou (Iránytű) elnevezésű műholdas navigációs rendszer számára egy bázis megépítése, egy új merevszárnyú repülőgépeket kiszolgáló leszállópálya helyének kiválasztása, egy csillagászati távcső felszerelése és térképészeti felmérések elvégzése. A kutatók már befejezték a tervezett ötödik kínai állomás helyszínének bevizsgálását is. A bázist a kontinens keleti részén, Viktória-földön állítják föl még idén. A kínai kutatócsoport a 30. évforduló alkalmából üvegházzal "lepte meg magát", amit már be is ültettek húszféle zöldséggel.

Kína alig több mint egy éve nyitotta meg negyedik kutatóállomását, a tengerszint feletti 2600 méteres magasságban, ahol az antarktiszi nyár időszakában, december és március között húsz ember dolgozhat. A komplexumhoz egy kifutópálya is épült, amely speciális merevszárnyú repülőgépek le- és felszállását teszi lehetővé. Ezen az új állomáson a klímaváltozással kapcsolatos méréseket végeznek, a jégtakaró alatti földtani fejlődést, a gleccsereket, a földmágnesességet és az Antarktisz légkörét figyelik meg.

Kína második kutatóállomása négy évvel követte az elsőt, a harmadik pedig, a 25. kínai expedíció során 2009-ben épült meg az Antarktisz legmagasabb pontjától, a Dome Argustól alig több mint hét kilométerre. A Nagy Fal kutatóbázist manapság már turistalátványosságként is felkeresik. Tavaly egy több mint százfős turistacsoport is meglátogatta, de a beszámolók szerint ekkora létszám befogadására a hely alkalmatlannak bizonyult.

Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi, amelyhez Kína 1983-ban csatlakozott. A megállapodás rögzíti, hogy a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást, azonban tilos a kontinens ásványi kincseinek kitermelése, hulladékok tárolása és bárminemű katonai tevékenység. Jelenleg mintegy harminc országnak - köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Ausztráliának, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Argentínának - van állandó kutatóállomása a kontinensen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról