Halálos balesetek és „ocsmányságok” feketítették be a Hungária fürdő hírnevét

Egy fürdő ezer arca

Az épület mintha kissé nehezen „döntötte” volna el, mi is akar lenni tulajdonképpen, vagy a kezelői láttak bele mindig mást és mást ugyanazokba a terekbe. A Hungária 1920-ban egy bankérdekeltség tulajdonába került, ekkortól fokozatosan leépítették a fürdőrészleget, helyére mozit, bérházat és a Continental Szállót építették.

Ezzel együtt házi mosodáját az akkori Pest egyik legnagyobb nyilvános mosodaüzemévé fejlesztették. Az uszoda Kamara-mozgó néven alakult filmszínházzá. A Hotel Continentalt pedig az 1930-as években a „legteljesebb komforttal” rendelkező „finom családi szálló”-ként hirdették. Leginkább vidéki kereskedők, ügynökök és kistisztviselők kedvenc szálláshelye volt fővárosi kiruccanásaik alkalmával.

Homlokzat a rekonstrukció előtt (Wikipedia / Attila Terbócs / CC BY-SA 3.0)

A térhasználatban az 1945 utáni évek hoztak igazán „sokszínűséget”. Mint sok régi épületnek, ennek az lett a veszte, hogy használni nagyon sokan akarták, de karban tartani, felújítani már jóval kevesebben. Az 1950-es években itt működött a Honvéd Színház, majd a fővárosi Nagy Varieté. Itt mutatták be a kor legendássá vált operettjét, a Bástyasétány 77-et, végül Tarka színpad néven zárták be az ajtót az utolsó előadás után. A medencék csempéi az 1980-as években még megvoltak, a nézőtér alatt.

1945 után sokan osztozkodtak az államosított épületen. Egy 1982-es újságcikkben a szálloda egykori dolgozója így elevenítette fel a lehetetlen állapotokat: „A felszabadulást követően, sorrendben az Állami Szállodaüzemi Igazgatóság, a Patyolat Vállalat, a Fürdőigazgatóság, az Operett Színház egytől egyig a gondos gazda buzgalmával látott hozzá, hogy házrészét saját céljaira átalakítsa. A jogi és gazdasági függetlenséget demonstrálván, csupán kazánházból épült vagy öt, és válaszfalak sokasága jelezte a határokat.”

Valószínűleg a metró építésekor felborult a környék talajvízrendszerének az egyensúlya és a víz elöntötte a pincéket. A Continental és a Hungária épülete süllyedni kezdett. Egy másik magyarázat szerint az épület hajdani gazdái nem bántak megfelelően a ház alatti hőforrással, a gyakori szivattyúzás ugyanis fellazította a talajt. Ekkor a két kutat betömték, a pincerészt feltöltötték, ennek ellenére a víz utat talált magának.

Ahogy az egyik 1984-es cikkben írták, „a teljes pincerendszer olyan, mint valami búvópatakokkal át- meg átszőtt barlangrendszer”. 1955-ben a fürdő épületét, 1970-ben a szállodát is bezárták. 1984-ben az épület jövőjét illetően a következő elképzelések voltak napirenden: a hajdani Continental-épületekben az IBUSZ, az Illetményhivatal és a KISZ Rock Színháza készült beköltözni.

A 2010-re felújított főbejárat (Wikipedia / Globetrotter19 / CC BY-SA 3.0)

Ugyanitt az egykori alkalmazott az 1970-es bezárás utáni időkre sötét képet festve emlékezett vissza: „Ott voltam, az utolsó napig. Megsirattuk a búcsúzást... Mindent széthordták. Még a márványlapos, sárgaréz veretes mosdókból sem találtam egyetlen darabot se, amikor a vendéglátósoknak gyűjtöttünk múzeumi anyagot.”

A rendszerváltás után is hányattatott sorsú épületet 2005-ben műemléki védettség alá helyezték és 2010-ben felújítva nyitotta meg újra kapuit. Ennek során a Hungária fürdő kapuzatát és belső íves csarnokát – amely a hotel főbejárataként és aulájaként funkcionál – eredeti állapotában felújították.

1. A szegények fürdője
2. Kozmetika, luxus és botrányok
3. Egy fürdő ezer arca

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?