Háborúval tudták csak megfékezni a tengeri kalózkodást a kora újkor nagyhatalmai

Morgan kapitány és a „spanyolok csépharadója”

Míg a muszlim kalózok – viszonylag szervezetten – Európát tartották rettegésben, addig az eleinte sokszor a nyugati hatalmak megbízásából, később saját szakállukra „dolgozó”, a berber kalózoknál jóval kisebb erőt képviselő európai társaik főként Észak-és Közép-Amerika, a Karib-térség vizeit fosztogatták. Bár a kalóz-világtörténetben egyértelműen kisebb jelentőségűek voltak a berber kalózoknál, a populáris kultúrában még ma is egyfajta romantikus légkör lengi körül az alakjukat.

Közéjük tartozott a Panamát 1671-ben kifosztó Henry Morgan kapitány, akit II. Károly angol király még lovaggá is ütött, valamint a „spanyolok csépharadója”, Francois l’Olonnais, eredeti nevén Jean David Nau, a történelem egyik legkönyörtelenebb kalóza is.

A karibi kalóztevékenység első számú krónikása, Alexander Exquemelin szerint l’Olonnais egy alkalommal kitépte egyik spanyol foglya még lüktető szívét, mivel úgy gondolta, félrevezette a San Pedro elleni támadás során, kicsit megcsócsálta a testrészt, majd másik foglyához vágta, akinek már eszébe sem jutott félrevezetni a kalózvezért.

Bár a 17. században a franciák és az angolok a spanyolok karibi térségben meglévő kereskedelmi monopóliumának megtörése érdekében – mondjuk így – szemet hunytak a nyugat-európai kalózok újvilágbeli fosztogatásai felett, miután a spanyol egyeduralom megtört, már ők sem voltak érdekeltek a saját országoktól távoli vizeken megfigyelhető kalózkodás támogatásában. A kalózok a század végére a spanyol hegemónia megtörésének nélkülözhetetlen alkatrészeiből a szabad kereskedelem kerékkötői lettek.

A britek eleinte éppen a Jamaica kormányzóhelyettesévé kinevezett Sir Henry Morgan segítségével kezdték meg az érdekeiket egyre kevésbé szolgáló karibi kalóztevékenység felszámolását. Eszközül az amnesztiát választották, amely felemás eredményt hozott. Morgan a kalózok egyik legfőbb menedékének számító jamaicai Port Royalban kihirdette, hogy aki felhagy a kalózkodással, nemcsak kegyelemben részesül, hanem még földet is kap, aki viszont ragaszkodik addigi életmódjához, nem számíthat a hatóságok jóindulatára.

Bár sokan elfogadták a feltételeket, mások féltek feladni magukat, mivel számos történet keringett körükben a kalózokat kegyelemmel hitegető, majd átejtő tisztviselőkről, és voltak, akik nem akartak lemondani a kalandos életvitelükről. Így ők csak székhelyüket tették át a Bahamákra, New Providence szigetére, ám továbbra is a karibi térséget fosztogatták.

1. Don Quijotétól Izlandig
2. Védelmi pénz vagy orosz rulett
3. Morgan kapitány és a „spanyolok csépharadója”
4. A nagy leszámolás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából