Háborúval tudták csak megfékezni a tengeri kalózkodást a kora újkor nagyhatalmai
2022. március 25. 09:07 Múlt-kor
Korábban
Védelmi pénz vagy orosz rulett
Az olyan nyugati hatalmak, mint Anglia, Hollandia és Franciaország egyre nagyobb volumenű kereskedelmi tevékenységüknek köszönhetően jelentősen ki voltak téve a kalózok fosztogatásainak, így elemi érdekük volt a kalóztevékenység felszámolása. Hatalmas, lomha hajóik gyorsaság tekintetében a 17. század elején azonban még nem tudták felvenni a versenyt a muszlim kalózok vitorlásaival.
A helyzet akkor változott meg, amikor a berber kalózok ellen háborút hirdető nyugati országok az 1650-es években jelentősen megnövelték flottáikat, és megjelentek a fregattok, amelyek már jobb előzetes esélyekkel vették üldözőbe a muszlim kalózok hajóit.
Az angolok és a hollandok a század második felében számos alkalommal arattak győzelmet a kalózok felett, akik így az 1600-as évek végére már jóval kisebb veszélyt jelentettek az atlanti partvidék lakóira nézve, mint néhány évtizeddel korábban.
A berber tengeri rablók végül arra kényszerültek, hogy az angol és francia hajókat sértetlenül hagyják közlekedni. Nem jártak azonban ilyen jól a kevésbé tehetős országok színeiben vizeket szelő vitorlások, ők ugyanis a védelmi pénz és szerencse, vagyis a között választhattak, hogy a haramiákkal szembeni nyílt ütközet lehetőségét kockáztatják.
A gazdagabb államok kereskedői egy időben ráadásul önszántukból fizettek a berber kalózoknak, mivel így versenyelőnybe kerültek a rosszabb anyagi körülmények között élő társaikhoz képest.
A berber kalózok, igaz, csökkenő intenzitással, de egészen a 19. század első évtizedeiig folytatták akcióikat, addig, amíg a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson résztvevő nyugati országok elkötelezték magukat az észak-afrikai kalóztevékenység végleges felszámolása mellett. A berber tengeri banditák akkor szüntették be végleg tevékenységüket, amikor a X. Károly vezette Franciaország 1830-ban annektálta Algériát.
A berber kalózok a csúcsidőszakban, 1580 és 1680 között egyes becslések szerint mintegy 850 ezer embert tettek rabszolgájukká, az évszázadok során pedig összesen több mint egymillió embert. És még jóval az aranykor után, a 18. század végén is képesek voltak arra, hogy foglyul ejtsenek 130 amerikai tengerészt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap