A vörösterror 133 napja

Gyógynövénykertet is gondozott a szegényeket taníttató Lórántffy Zsuzsanna

2019. április 18. 12:10 MTI

Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító 359 éve, 1660. április 18-án hunyt el Sárospatakon. Nemcsak férjének támasza, hanem nagyszerű anya és mélyen vallásos asszony is volt.

Lórántffy Zsuzsanna
Kép forrása: felvidek.ma

Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos és Zeleméri Borbála lánya 1600 körül születetett Ónodon. A korán árvaságra jutott lány 1616-ban ment feleségül a 23 éves Rákóczi György borsodi főispánhoz, ónodi kapitányhoz, hozománya a pataki vár és birtok volt, amely így került a Rákócziak tulajdonába. A korban ritkaságnak számító szerelmi házasság (amelynek megkötésekor persze politikai érdekek is szerepet játszottak) 32 éven át tartott, öt gyermekük közül kettő élte meg a felnőttkort.

Rákóczit 1630-ban erdélyi fejedelemmé választották. A család Erdélybe, Gyulafehérvárra költözött, de a fejedelemasszony jobbára a pataki várban időzött. Férje távolléte alatt kiválóan irányította és gyarapította a zempléni birtokot, ahol jelentős építkezés indult. A ma műemlékként látogatható pataki vár legértékesebb része az általa építtetett, a keleti szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és loggia. Utóbbit róla nevezték el. Híres volt a vár körül elterülő Gombos-kertje, amelyben szívesen szorgoskodott. Kedvét lelte különféle virágok, különleges gyógynövények termesztésében, az ezekből készített gyógyszerekkel ellátta a környéken élőket is. A legenda szerint a tokaji aszú is az ő gazdálkodása idején született: eszerint birtokán a szőlőt a Habsburg-ellenes harcok miatt csak novemberben szüretelték le, ezért lett édesebb, tüzesebb a már összeaszalódott szőlőszemekből sajtolt nedű.

Lorántffy Zsuzsanna nemcsak férjének támasza, hanem nagyszerű anya és mélyen vallásos asszony is volt. A gyermeknevelés mellett fontosnak tartotta a helyi református iskola és gyülekezet anyagi és szellemi támogatását, az ott élők számára kórházat is építtetett. 1648-ban, férje halála után végleg Sárospatakon telepedett le fiával, Rákóczi Zsigmonddal, ettől kezdve indult igazi fejlődésnek a város és a református kollégium.

Az özvegy fejedelemasszony szívügyének tekintette az ifjúság, a szegény, de tehetséges fiatalok képzését, a reformáció tanainak terjesztését. 1651-ben nyomdát is alapított elsősorban a tankönyvek, a tanárok tudományos munkáinak kinyomtatására, ezekkel és az iskolának adományozott családi könyvgyűjteményével a később híressé vált könyvtár alapjait rakta le. A már korábban kibővített, rendszerében megreformált iskolába új tanárokat hívott meg, többek között a híres cseh-morva pedagógus-írót, a népiskolában gondolkodó Comeniust, aki itt írta Schola Ludus (Az iskola mint játékszín) és az Orbis sensualium Pictus (A látható világ képekben) című műveit. 1657-ben Fogarason egy román tannyelvű iskolát is létrehozott.

Lorántffy Zsuzsanna 1660. április 18-án hunyt el. Nem érhette meg az ellenreformáció korát, a protestáns iskola száműzetését. Hamvai a pataki Vártemplom kriptájában nyugszanak, az Iskolakertben szobor őrzi emlékét. A legenda szerint ha egy pataki diák a szobortól kér segítséget vizsgáihoz, az teljesülni fog.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!