Gyermekeket és felnőtteket egyaránt régóta „büntet” a krampusz

2018. december 7. 18:08 Múlt-kor

A magyar téli hagyományok szerves részét képezi Szent Miklós napja (december 6.), és a hozzá kapcsolódó ajándékozás és más kedveskedés, elsősorban a gyermekekkel – a jó magaviseletért hagyományosan ajándékot, a rossz magaviseletért virgácsot kapnak, valamint a fenyegetést, hogy elviszi őket a krampusz. Honnan ered azonban a krampusz alakja?

Korábban

A gyakran félig ember, félig kecske alakban ábrázolt ördögszerű lény más tájak hasonló, Szent Miklós napjához kapcsolt lényeivel együtt a kereszténység előtti téli ünnepek szereplője volt. A pogány szokások jelentős részét átvette a kereszténység, és a december 5-én vagy 6-án ajándékozó Szent Miklós mellé került a krampusz is Ausztriában és egyes más német nyelvű területeken – amelyek közül van, ahol napjainkban is „Krampusnacht”, azaz krampuszéjszaka néven ismerik ezt az ünnepet, és a felnőttek be is öltöznek krampusznak a gyermekek ijesztgetése céljából.

A felnőtteknek szóló másik program lehet a „Krampuslauf”, azaz krampuszfutás is, amikor a település férfijai tetemes mennyiségű alkohol elfogyasztása mellett krampusznak öltözve futnak végig az utcákon. Ez a szokás nem kötődik konkrét dátumhoz, és változó, hogy hol és mikor tartják meg.

A vizuális tömegmédia térhódítása a krampusz alakját is felkapottá tette. Az 1890-es években, amikor a színes képeslapok gyártása elterjedt Németországban és az Osztrák–magyar Monarchia területén, elterjedtek a „Krampuskarte” névvel illetett krampuszos példányok is. A legtöbb esetben „Gruss vom Krampus!” („Üdvözlet a krampusztól!”) feliratú képeslapokon a félelmetes lény zsákjába tömködi, virgácsával ütlegeli, vagy egyéb módon kínozza a gyermekeket.

A „Krampuskarte” felnőtt változatban is létezett: az ilyen kártyákon nőket csábít el (adott esetben a kezüket is megkéri), illetve büntet szuggesztív módokon – egyúttal léteznek olyan minták is, amelyeken egy női krampusz tesz hasonlóan férfiakkal. Arra is akad példa, hogy az ember győzedelmeskedik a krampusz felett – mint az azon az ábrázoláson, amelyen egy nő egy kicsi, vereségébe beletörődött krampuszt tart a levegőben, miközben mosolyogva tartja a háta mögött annak virgácsát.

A krampusz-kultusz az utóbbi években lendületet kapott, amióta 2004-ben Monte Beauchamp az Egyesült Államokban kiadott egy krampuszos képeslapokkal foglalkozó könyvet, valamint kiállítást rendezett a legjobb darabokból, amely nem várt érdeklődést generált a figura iránt. A modern képeslapok mellett ma már krampusz tematikájú karácsonyi partik és valódi „Krampuslaufok” is rendezésre kerülnek a tengerentúlon, továbbá krampuszos kötött pulóverek, zoknik és más jellegzetesen karácsonyi ruhadarabok is kaphatók nagy választékban. A „krampuszmánia” csúcsa volt a 2015-ös „Krampusz” című akcióvígjáték, amely nem keverendő össze az évről-évre gyarapodó, alacsony költségvetésű krampuszos horrorfilmek garmadájával, amely szintén e divat eredménye. Az alpesi legenda napjainkban valóságos reneszánszát éli.