Festményeket találtak a Nagy Sándorhoz köthető monumentális sír falán
2014. november 24. 17:03 MTI
A sírba temetett személyről adhatnak felvilágosítást azok a festmények, amelyeket a régészek a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz - i.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető, az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében lévő monumentális sír oszlopain fedeztek fel.
Korábban
Kosztasz Taszoulasz görög kulturális miniszter elmondta, hogy a mauzóleum falán végzett restaurációs munkák során embereket, szerszámokat és egyéb tárgyakat ábrázoló hétköznapi jeleneteket bemutató festményekre bukkantak. A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben találtak először emberi csontmaradványokat a harmadik kamra padlózata alatt 1,5 méter mélyen.
Az Athéntől 570 kilométerre lévő ókori várost időszámításunk előtt 437-ben alapították. Az Amphipolisz környékén feltárt titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak. Az ásatások 2012-ben kezdődtek.
Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A feltételezések szerint Nagy Sándor anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó. A sír keletkezési idejét az i.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.
Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forintot) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap