Már tudjuk, hogyan nézett ki az amphipoliszi sír lakója

Az Athéntől 570 kilométerre lévő ókori várost időszámításunk előtt 437-ben alapították. Az Amphipolisz körüli területet 2012-ben kezdték feltárni, és idén augusztusában találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely az eddigi legnagyobb, amely Görögországban előkerült.

Az eddigi leletek - többek között két szobor, két szfinx, valamint Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló - arról tanúskodnak, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A sír keletkezési idejét az i. e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.

Jelöltből nincs hiány, de a szakértők egyelőre sötétben tapogatóznak. Egyesek például úgy gondolják, hogy Nagy Sándor anyja, fia vagy felesége számára épült a síremlék, mások szerint viszont Héphaisztión, a makedón uralkodó egyik legközelebbi barátja (talán szeretője), vagy éppen Nagy Sándor egyik admirálisa, Nearkhosz nyugodhat a III. Alexandrosz főépítésze, Dinocratész stílusára hajazó monumentális építményben.

A görög Oktatási és Kulturális Minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy a harmadik kamra padlózata alatt 1,5 méter mélyen csontvázat találtak, s antropológiai és genetikai vizsgálatokat fognak végezni, hogy megállapítsák a lelet korát, az illető nemét, étrendjét, magasságát, esetleges betegségeit, és az új információk birtokában talán az elhunyt személyazonosságára is fény derülhet.

Egyelőre annyit tudni, hogy az illető közepes termetű, fehér bőrű, haja pedig vörös vagy barna volt. Katerina Peristeri ásatásvezető elárulta, hogy a sír tulajdonosa magas rangot viselt, valószínűleg hadvezér volt, és Görögország északi feléből, a II. Philipposz makedóniai király által meghódított törzsek szálláshelyéről, a Thrakia néven a makedón birodalomba beolvasztott Trákiából származott. A csontváz mellé feltehetően katonai felszerelést (pajzsot, kardot, páncélt, sisakot, lábszárvédőt stb.), aranyból vagy rézből készült ceremoniális tárgyakat, koszorút, illetve cserépárut temethettek, ezek azonban nem kerültek elő.

Lina Mendoni, a görög Kulturális Minisztérium államtitkára ugyanis korábban már megerősítette, hogy a temetkezési helyet sírrablók valamikor kifosztották, ami ugyanakkor szerinte annak jele, hogy valóban egy jelentős személyiséget temethettek oda. Bár az ásatások zsákutcába jutottak és az állítólagos negyedik kamrát sem találták meg, a feltárt temetkezési hely "rendkívül fontos, nemcsak a régió és Makedónia, hanem az egész régészet és történettudomány számára" - mondta a politikus, hozzátéve: a lelőhelyet és az ott talált leleteket "talán 10-15 éven át is tanulmányozni fogja a tudományos közösség".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?