Feltárták a legrégebbi rákos beteg csontvázát
2014. december 8. 14:47 MTI
A legrégebbi bizonyítottan rákos beteg földi maradványait tárta fel Szibériában, a Bajkál-tó környékén egy nemzetközi kutatócsoport. A leletet a PLOS ONE tudományos folyóiratban ismertetik az amerikai, kanadai és orosz kutatók.
A vizsgálatokat a Bajkál-Hokkaido projekt keretében végezte Angela Lieverse, a kanadai Saskatchewani Egyetem régésze, Vlagyimir Bazalszkij, az Irkutszki Állami Egyetem archeológusa, valamint Daniel Temple, az amerikai George Mason Egyetem antropológusa.
A vadászó-gyűjtögető közösséghez tartozó férfit 4500 éve, 35-45 éves korában érte a halál. Tüdő-, esetleg prosztatarákban szenvedett, amely egész szervezetében szétszóródott, az áttéteket a koponyájától a csípőjéig gyakorlatilag a beteg összes csontján felfedezték - olvasható a Saskatchewani Egyetem honlapján, valamint a Siberian Times angol nyelvű orosz újság online kiadásában. "Ez az egyik legrégebbi, ha nem a legidősebb bizonyított rákos eset a világon" - hangsúlyozta Angela Lieverse. Mint megjegyezte, előkerültek 5-6 ezer éves rákosnak vélt esetek is, ám a későbbiekben a tumorról bebizonyosodott, hogy jóindulatú daganatról van szó.
A kutatócsoport a vizsgálatok során kizárta a tuberkulózis, valamint a gombás megbetegedés lehetőségét, diagnózisuk szerint egyértelműen áttétes karcinómáról van szó. "Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a rák korunk átka, amellyel életmódunkért fizetünk. A közfelfogás szerint az őskorban, ókorban viszont, amikor az emberek vegyszermentes környezetben éltek, és bioélelmiszert fogyasztottak, semmiképp sem szenvedhettek daganatos betegségekben. Ám a rák sokkal gyakoribb volt, mint hinnénk" - mutatott rá a kanadai kutató. Lieverse feltételezése szerint a férfinál a füst rendszeres belélegzése vezethetett a tüdőrák kialakulásához.
Az elhunytat kör alakú sírban, magzati pózban helyezték végső nyugalomra, szemben a korabeli szokásokkal, amikor a férfiakat hanyatt fekve, vadászfegyvereikkel, vagy halászfelszerelésükkel temették el. Útravalóul a beteg egy csontból faragott kanalat kapott, mely kígyót formáz. "A sírmellékeknek szimbolikus jelentőségük van" - hangsúlyozta Lieverse, aki szerint a kígyó a vadászt az életétől megfosztó betegség jelképe lehet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.