Feltalálók, akik a saját találmányuk áldozataivá váltak

A "sugárzó" asszony

A később két Nobel-díjat is elnyerő Madame Curie férje laboratóriumában a Röntgen által felfedezett sugarakat és az uránsugárzást tanulmányozta, miközben rájött, hogy az uránszurokérc jóval erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná. Ebből levonta a logikus következtetést: valószínűleg olyan anyag található benne, amelynek radioaktivitása még az uránénál is nagyobb. Férjével közösen egy fűtetlen és rozoga faházban négy év alatt 8 tonna bányameddőből 0,1 gramm rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett. 1898-ban jelentették be a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elem felfedezését, s még abban az évben megtalálták a rádiumot is. Eljárásukat szabadalom nélkül közkinccsé tették, holott meggazdagodhattak volna belőle.

Marie Curie felhívta a figyelmet a „csodálatos” elemre, a rádiumra, amelynek sugárzása képes a rák gyógyítására, és amely spontán módon sötétben is megfigyelhető zöldes fehér „fényt” bocsát ki. A felfedezéseket követően az anyagra - és annak ipari gyártására - való kereslet gyors növekedésnek indult. Az orvosi célokon túl a rádiumot világító festékek gyártására is használták, karórák mutatóin és számlapjain, repülőgépek magasságmérőin, valamint egyéb olyan eszközökön alkalmazták, amelyeknél fontos volt, hogy sötétben is látszódjanak.

1906-tól kezdve azonban már megjelentek olyan cikkek is - többek között magától Marie Curie-től -, amelyek alátámasztották a rádium veszélyességét. Egyre több és több orvos halt meg a rádiummal való érintkezés miatt, majd 1934 júliusában életét vesztette maga Marie Curie is, aki az általa felfedezett sugárzás áldozataként fehérvérűségben halt meg. Laboratóriumi jegyzőkönyvei ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre lehet vinni róluk. Sok kutató ma sem érti, hogy a radioaktivitással mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgozó asszonyt csak négy évtized múltán vette le a lábáról a gyilkos sugárzás.

1. A kegyetlen kivégzési módszer kiagyalója
2. Akit bekapott a rotációs nyomdagép
3. A repülő szabó
4. A "sugárzó" asszony
5. Az autótervező
6. A repülő autó megálmodója
7. Hordóban a Niagara-vízesés tetején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből