Feltalálók, akik a saját találmányuk áldozataivá váltak
2014. november 6. 13:18
Korábban
A "sugárzó" asszony
A később két Nobel-díjat is elnyerő Madame Curie férje laboratóriumában a Röntgen által felfedezett sugarakat és az uránsugárzást tanulmányozta, miközben rájött, hogy az uránszurokérc jóval erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná. Ebből levonta a logikus következtetést: valószínűleg olyan anyag található benne, amelynek radioaktivitása még az uránénál is nagyobb. Férjével közösen egy fűtetlen és rozoga faházban négy év alatt 8 tonna bányameddőből 0,1 gramm rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett. 1898-ban jelentették be a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elem felfedezését, s még abban az évben megtalálták a rádiumot is. Eljárásukat szabadalom nélkül közkinccsé tették, holott meggazdagodhattak volna belőle.
Marie Curie felhívta a figyelmet a „csodálatos” elemre, a rádiumra, amelynek sugárzása képes a rák gyógyítására, és amely spontán módon sötétben is megfigyelhető zöldes fehér „fényt” bocsát ki. A felfedezéseket követően az anyagra - és annak ipari gyártására - való kereslet gyors növekedésnek indult. Az orvosi célokon túl a rádiumot világító festékek gyártására is használták, karórák mutatóin és számlapjain, repülőgépek magasságmérőin, valamint egyéb olyan eszközökön alkalmazták, amelyeknél fontos volt, hogy sötétben is látszódjanak.
1906-tól kezdve azonban már megjelentek olyan cikkek is - többek között magától Marie Curie-től -, amelyek alátámasztották a rádium veszélyességét. Egyre több és több orvos halt meg a rádiummal való érintkezés miatt, majd 1934 júliusában életét vesztette maga Marie Curie is, aki az általa felfedezett sugárzás áldozataként fehérvérűségben halt meg. Laboratóriumi jegyzőkönyvei ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre lehet vinni róluk. Sok kutató ma sem érti, hogy a radioaktivitással mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgozó asszonyt csak négy évtized múltán vette le a lábáról a gyilkos sugárzás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap