Felesége csak a csirkékért aggódott, de Gaulle kontároknak tartotta sikertelen merénylőit
2021. augusztus 22. 14:12
1962. augusztus 22., este 8 óra 10 perc. Egy autókonvoj halad keresztül 100 km/h-s sebességgel az Avenue de la Libérationon, Párizs külvárosa, Petit-Clamart sugárútján. Az egyik autóban a villacoublayi repülőtérre tartó Charles de Gaulle francia köztársasági elnök, valamint felesége és a veje ülnek.
Korábban
Egyikük sem vette észre az út szélén várakozó furgont, amelynek hátsó ajtaja hirtelen kivágódott, és a konvojra golyózápor zúdult. A de Gaulle-t szállító, Istennőnek becézett fekete Citroen DS 19-et több lövés érte, kerekei kidurrantak, ám a sofőr ura volt a helyzetnek: az autó felfüggesztésének, valamint saját lélekjelenlétének köszönhetően az úton tartotta a kocsit, és lerázta az üldözőket.
Bár az egyik golyó nem sokkal de Gaulle feje mellett csapódott be, a francia államfő a sokadik ellene irányuló merényletet is megúszta ép bőrrel.
Az akciót de Gaulle Algéria-politikájában (a francia gyarmat 1962-ben vált függetlenné) csalódó francia tisztek által létrehozott OAS (Organization de l’armée secréte) nevű terrorszervezet tagjai hajtották végre. Bár több mint 100 lövést adtak le, mindössze 14 találta el az elnöki kocsit.
Az elnöki pár így is csak csodával határos módon élte túl a merényletet. Egyikük sem volt hajlandó lebukni a lövésekre, csak az anyósülésen helyet foglaló vejük sokadszori felszólítására hajoltak kissé előre.
Nyugodtságukra jellemző, hogy az elnök felesége végig afelől érdeklődött, hogy a csomagtartóban tárolt csirkék épségben megúszták-e a lövöldözést, De Gaulle pedig csak annyit jegyzett meg a merénylőkkel kapcsolatban, hogy „úgy lőnek, mint a disznók”.
Néhány nappal később pedig már arról beszélt, hogy a merénylet nem is történhetett volna jobb időben, ugyanis alkotmánymódosítási tervezete bejelentése előtt nagy szüksége volt a tömegek együttérzésére.
Az akció résztvevőit letartóztatták, de egyedül a főszervező Jean-Marie Bastien-Thiryt ítélték halálra. A légierő alezredese volt a francia történelemben az utolsó, akit sortűzzel végeztek ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.