A BÁV aukcióján kelt el Aba-Novák Vilmos titokzatos festménye

Aba-Novák Vilmos Önarcképe 1920-ból (részlet)

1927 februárjában Aba-Novák Vilmos a budapesti Ernst Múzeum 88. tárlatán a nagyteremben állította ki 24 művét, míg társai a kisebb helyiségeken voltak kénytelenek osztozni. E kiállítás betonozta be a művész hírnevét hosszú távon is, mivel a megelőző két év „termésének” legjavát mutatta be a műértő közönségnek.

A kritikusok szuperlatívuszokban áradoztak Aba-Novák tehetségéről, kifejező színhasználatáról és merészségéről. A képek nagy része jó hangulatú családi, illetve társasági pillanatokat örökített meg, amelyek Felsőbányán, illetve Aba-Novák zugligeti otthonában születtek.

Habár ez a lakás voltaképpen egy kiskocsma – a Csillaghegyi út 3. szám alatt található – melléképülete volt, a környék páratlan hangulatán ez nem ejthetett csorbát, és az addig lakhelyül használt néhány négyzetméteres pesti mosókonyhához képest így is nagy előrelépést jelentett életminőségben. A vendéglő kertjét és Aba-Novákékat gyakran látogatták a fővárosi művészvilág jeles korabeli képviselői.

A művész önarcképe 1930-ból

Sokan az itt készült, éppen a 2016-os aukció előtt nem sokkal újra megtalált Olvasó nőt tartják az 1927-es kiállítás, és egyben Aba-Novák zugligeti munkássága leggyönyörűbb darabjának.

A hangulatos otthon melegében született festmény Aba-Novák feleségét, Vulkovic Katót és a művész körül gyülekező bohém társasághoz tartozó Mattioni Eszter festőnő egyik kedvenc dobermannját ábrázolja – az eb egyébként több ekkoriban készült festményen is látható.

Aba-Novák Vilmos: Olvasó nő

Némi ellentmondás fedezhető fel a művön látható 1927-es dátum, az 1927. eleji, téli kiállításon való szereplés és az ábrázolt nyári jelenet között, ám a magyarázat egyszerű: a mű érdemi elkészítése még 1926 nyarán történt.

Aba-Novák 1925-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság ötmillió koronás utazási ösztöndíját, melyet a következő év első felében váltott be, körutat téve Itália, Svájc és Franciaország érintésével.

Aba-Novák Vilmos: Borlopó

Az 1926-os év második felében viszont már bizonyosan Budapesten tartózkodott, ezért készülhetett olyan sok zugligeti témájú festmény ebben az időszakban. Az Olvasó nő ötlete, első változata és java része biztosan ekkor, 1926 nyarán-őszén született; feltehetően csak az utolsó, befejező ecsetvonások miatt kerülhetett rá az 1927-es dátum.

Az egészen kimagasló kvalitású képen, Aba-Novák egyenrangú fontosságot tulajdonított a fénytelített színek és plasztikus formák egyensúlyának. A virtuóz ecsetkezeléssel pedig mesteri módon fogta egységbe a kompozíciót. A mű egyik legközelebbi analógiája, az ugyancsak 1927 februárjában bemutatott, szintén az előző, zugligeti nyáron készült Borlopó című remekmű.

Keletkezésének körülményeit és művészi értékét figyelembe véve az Olvasó nő nemcsak a BÁV 2016-os aukciójának, hanem az utóbbi évek magyar műkincskereskedelmének szempontjából is kiemelkedő alkotásnak tekinthető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?