Fábri Zoltán tucatnyi forgatókönyvét utasították vissza politikai okból
2019. október 15. 08:32 MTI
Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező 102 éve, 1917. október 15-én született. Fábri művei morális példázatok, amelyekben arra keresi a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát, erkölcsi tartását a történelem viharai között.
Korábban
Fábri a budapesti Ferencvárosban nőtt fel, iskoláit a piaristáknál végezte. Már a középiskolában megnyilvánult vonzódása a művészetek iránt: rajzolt, az iskolai előadásokhoz díszletet tervezett, rendezett. A Képzőművészeti Főiskola egyik legtehetségesebb festőnövendékének számított, de filmrendező akart lenni, ezért átiratkozott a színiakadémiára.
Miután 1941-ben diplomázott, a Nemzeti Színházba került díszlettervezőnek és rendezőnek. 1943-ban megkapta a behívóját, a frontról csak a második világháború végén jutott haza.
1949-ben az Úttörő Színház rendezője lett, majd - noha pártonkívüli volt - még abban az évben „káderfejlesztés” keretében áthelyezték a Filmgyárba művészeti vezetőnek. Itt dramaturgiai tanácsokat adott, s a filmkészítésbe is belekóstolt.
Első Kossuth-díját 1953-ban a Vihar című szocialista realista filmjéért kapta, amelynek forgatókönyvét Révai József kultuszminiszter többször „politikailag helyesebbre” íratta át. Fábri a Kossuth-díjat másodszor 1955-ben, harmadszor 1970-ben vehette át.
Fábri 1955-ben rendezte a korszak talán legismertebb filmjét, a Körhintát Soós Imrével és Törőcsik Marival a főszerepben. A mű a szövetkezet és a magángazdaság konfliktusába ágyazza a paraszti generációk ellentétét, a párválasztás szabadságát.
A Hannibál tanár úr Móra Ferenc, az Édes Anna Kosztolányi Dezső regényéből készült, a Két félidő a pokolban a munkaszolgálat rémségeire emlékeztetett. Pályájának újabb csúcspontja a Sánta Ferenc művéből készült Húsz óra volt, amely a magyar parasztság 1945 utáni viharos történelmét mutatta be.
Az 1966-os Utószezon szatirikus formában boncolgat súlyos lelkiismereti kérdéseket. Az ifjúságnak készült A Pál utcai fiúk című filmje után Örkény klasszikus írásából rendezte Az Isten hozta őrnagy urat. Az 1971-es Hangyaboly Kaffka Margit regényéből készült, s egy apácazárda zárt világát ábrázolja.
Déry Tibor művéből rendezte A 141 perc a befejezetlen mondatból című filmjét, amely láttatja egy polgári származású humanista fiatalember közeledését és találkozásait a munkásmozgalommal az 1930-as években.
Fábri Zoltán Rajczy Lajos és Nagy Imre társaságában az Uránia filmszínházban, a forradalom kitörése előtt néhány nappal a Hannibál tanár úr premierjén (kép forrása: stefan2001.blogspot.com)
Az ötödik pecsét (1975) ismét Sánta-adaptáció, a nyilas rémuralom éveibe helyezett példabeszéd az emberi szabadságról, a választásról a zsarnokság idején szabadság és szolgaság között.
A Magyarok (1977) is a második világháború alatt játszódik, hősei Németországba telepített magyar parasztok. Az 1980-as Fábián Bálint találkozása Istennel viszont az első világháború végének zűrzavarait idézi fel.
Fábri művei morális példázatok, amelyekben arra keresi a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát, erkölcsi tartását a történelem viharai között. Ahogy egyik szereplője mondja: „Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a Történelem!”
A modern magyar filmet a Körhinta révén ő ismertette meg a világgal, s számos kitüntetést kapott. Ugyanakkor tucatnyi forgatókönyvét utasították el és nem egyszer politikai okokból korlátozták megszólalási lehetőségeit, így 1956-ról nem forgathatott. Fábri, aki számos szakmai szövetségben töltött be vezető tisztséget és tanított is, 1994. augusztus 23-án halt meg Budapesten.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók
- Megtalálták III. Amenhotep egyiptomi fáraó aranyvárosát Luxorban
- Csatabárddal ölhették meg az előkelő egyiptomi háziasszonyt, Takabutit
- Egy bronzkori vésett kőlap lehet Európa legrégebbi térképe
- Mi állította meg Hannibált Róma kapuinál?
- Megpályázza a világörökségi státuszt a felhők fölé épült olasz városka
- Több mint 4000 éves, fatörzsből vájt hajót találtak a Boden-tóban
- A két legnagyobb korai civilizációt kötötték össze egykor Kelet-Irán rejtélyes sivatagi városai
- Az Aquincumi Múzeum az őskortól a népvándorlásig terjedő műtárgyai láthatók a Kisföldalatti megállóiban
- Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók 16:54
- A szovjet házi oroszlánoktól a hódító Hannibálig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 14:36
- Dráma több felvonásban: mi vezetett a történelmi magyar vereséghez Muhinál? 10:28
- Máig nem tudjuk, mi okozhatta a középkori táncoló pestist 08:47
- Kormányzó csak egy lehetett, Horthy több is: kik voltak Horthy Miklós testvérei? 07:39
- Hosszú időre feledésbe merültek az Európa műkincseit megmentő szövetséges kommandó érdemei tegnap
- Kresz Géza, a magyar mentősök atyja tegnap
- A legenda szerint könyves szekrénybe rejtőzve szökött meg fogságából Hugo Grotius tegnap