Ezek lehettek a történelem legrosszabb foglalkozásai
2022. január 15. 12:55 Múlt-kor
Korábban
A piócagyűjtő
Noha az orvosi pióca emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása több ezer év óta ismert, ezt a XXI. század embere már szinte elfelejtette a különféle tabletták bűvöletében.
Pedig az undorító kis vérszívó hirudin nevű hatóanyagának köszönhetően meglepően sok mindenre jó ma is: erősíti például az immunrendszert, feloldja a vérrögöket, megszünteti a trombózist, serkenti a vérkeringést, megoldást nyújt a vérnyomás problémáira, a feszültségoldó képessége mellett pedig még ránctalanító hatása is van.
A vonagló gyűrűsférgek a XIX. századig az orvostudomány alapeszközei voltak, „befogásuk” azonban elég kellemetlen munka volt. A piócagyűjtők többségét kitevő nők naponta órákon át gázoltak a piócákkal teli mocsarakban, hogy összeszedjék a vérszívókat.
Gyakran úgy gyűjtöttek, hogy idősebb lovakat vezettek a mocsarakba, mert a piócák náluk gyorsan megtalálták a szaftos falatokat. Számos asszony – ló híján – a saját lábát használta csaliként. Aztán megvárta, amíg a vérszívók jóllakva leváltak a testükről.
Eközben, persze, számtalan alkalommal ők maguk is komoly vérveszteséget szenvedtek, hiszen egy orvosi pióca átlagosan 10-15 milliliter vért csapol le áldozatától, ami bőséges „betakarításkor” már tetemes mennyiséget jelentett. Nem számított ritkaságnak az sem, hogy az egyébként eléggé alulfizetett gyűjtők a lápos területeken különféle fertőzéseket szedtek össze.
A XIX. század első felében még hatalmas kereslet volt Európában az orvosi piócákra, Amerika például évente közel 30 milliót importált Németországból. Az 1850-es évekre azonban a gyűjtőláznak köszönhetően drasztikusan megfogyatkozott a számuk.
Az Amerikában már orvosi segédeszközként nyilvántartott vérszívó gyógyászati és szépészeti célú alkalmazása viszont ma reneszánszát éli.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.