Évezredekkel halála után három arcot is kapott Tutanhamon fáraó
2023. november 8. 14:24 Múlt-kor
Amikor Howard Carter brit régész 1922-ben az egyiptomi Királyok Völgyében megtalálta Tutanhamon érintetlen sírját és benne az uralkodó mumifikált testét, talán maga sem gondolta, hogy bő nyolc évtizeddel később minden idők leghíresebb gyermekkirálya igazi arcot kap – méghozzá hármat. Pedig pontosan ez történt: ugyan egészen 2005-ig kellett várni rá, de a szakértőknek végül sikerült rekonstruálniuk a rejtélyes körülmények között, fiatalon elhunyt egyiptomi fáraó arcát.

Tutanhamon arany halotti maszkja
Korábban
A tiszta vérvonal
Az egyiptomi Újbirodalom XVIII. dinasztiájában, körülbelül i. e. 1333-től 1324-ig uralkodó Tutanhamon hírnevét jórészt annak köszönheti, hogy Howard Carter brit régész 1922 novemberében érintetlenül találta meg a Luxor melletti Királyok Völgyében lévő sírját: ez volt a KV62, máig az egyetlen olyan ismert fáraósír, amelyet nem fosztottak ki az idők során, igaz, két rablási kísérlet is ismert.
Bár a 3300 éve élt gyermekfáraó csupán szűk egy évtizedig állt az egyiptomi birodalom élén, élete és rejtélyes halála – no meg a fáraó „átkával” összefüggésbe hozott rejtélyes halálsorozat – azonban sírjának felfedezése óta nem hagyja nyugodni a régészeket.
Az egyik első és legfontosabb kérdés a fáraó származásának tisztázása volt. A Tutanhamon maradványain elvégzett DNS-vizsgálatok eredményei 2010-ben valósággal sokkolták a világot.
A genetikai analízis kiderítette, hogy a gyermekfáraó apja Ehnaton (kb. i. e. 1353–1336), míg anyja az Amarna-reformról ismert uralkodó egyik ismeretlen lánytestvére, a KV35-ös sír ifjabbik női múmiája volt.

Tutanhamon testét először Howard Carter és csapata vizsgálta meg, a régészt azonban jobban érdekelték a múmia mellé helyezett ókori ékszerek
Egy francia genetikus azonban legutóbb cáfolni igyekezett az eddigi eredményeket, s az új genetikai bizonyítékok nyomán azt állította, hogy Tutanhamon anyja nem Ehnaton testvére, hanem főfelesége, a gyönyörű mellszobráról híres, kvázi-társuralkodó Nofertiti volt.
A családtagok közötti gyermeknemzés nem volt ritka az ókori Egyiptom történetében, mivel az uralkodók – akik az istenek leszármazottjainak vélték magukat – így próbálták meg fenntartani a tiszta vérvonal folytonosságát; szakértők szerint ezzel magyarázhatóak Tutanhamon veleszületett rendellenességei is, így farkastorka és dongalába.
A királyi szokáson egyébként Tutanhamon sem változtatott, mivel Ehnaton és Nofertiti lányát, Anheszenamont vette nőül, aki főfelesége lett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap