2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Éppen halála előtt tudta megszilárdítani hatalmát III. András, a vitatott „utolsó aranyágacska”

2021. január 14. 07:25 Múlt-kor

A konszolidációnak hirtelen vége szakad

Szintén 1298-ban történt egy újabb kísérlet a központi hatalom megerősítésére, azonban ezúttal nem a király, hanem az egyház és a köznemesség kezdeményezésére. A Pesten tartott országos gyűlés írásba foglalta, hogy a király „lagymatagsága” miatt nem történt előrelépés az anarchikus viszonyok megszüntetésében 1290 óta, és kötelezte az uralkodót a törvények végrehajtására – azonban a III. András második törvénykönyve néven ismert dokumentum arra nem tett javaslatot, hogy honnan szerezzen az uralkodó megfelelő katonai erőt akarata érvényesítéséhez.

Végül András szokatlan megoldást választott: az öt leghűbbnek tartott báróval – köztük a nádorrá kinevezett Aba Amadéval – magánszerződést kötött, és egyesített katonai erejükkel behódoltatta mind Csák Mátét, mind a Kőszegieket, akikkel egy itáliai rokona révén még házassági rokonságba is került.

Habár Anjou Martell Károly 1295-ben bekövetkezett halálával átmenetileg szüneteltek a nápolyi próbálkozások András elmozdítására, az évtized végére új erőre kaptak, mivel kamaszéveibe lépett Károly fia, Caroberto, akit a magyarok később Károly Róbert néven ismertek meg.

A nápolyi király, II. Károly a tartományurak fellázítására Magyarországra küldte unokáját 1300 nyarán, azonban a 13 éves fiú sem a pápa, sem más egyéb hatalom támogatását nem élvezte, így nem tudott hatást gyakorolni a magyar politikára – még az Anjou-párti urak és papok is meggondolatlan lépésnek tartották Caroberto Magyarországra küldését. A király eközben bízott a német királlyá választott Habsburg Albert és saját konszolidálódó hatalma erejében, és a leírások szerint nem foglalkozott különösebben a trónkövetelővel.

Máig kérdés, hogy a következő év első heteiben mi okozta a király hirtelen halálát. Sokan azonnal mérgezésre gyanakodtak – alig egy hónappal korábban halt meg szintén tisztázatlan körülmények között a király édesanyja, Morosini Tomasina is –, azonban lehetséges, hogy valamilyen betegségbe halt bele. Annyi bizonyos, hogy halálával a IV. László idején tapasztaltnál is mélyebb zűrzavarba süllyedt az ország, ennek felszámolása pedig az ifjú Carobertóra várt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A gyermek III. András édesanyjával, Morosini Tomasinával III. András (kép forrása: Wikimedia Commons)IV. László meggyilkolása a Képes Krónika ábrázolásán (kép forrása: Wikimedia Commons)Károly Róbert ábrázolása a Képes Krónikában (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár