Elsüllyedt várost találtak az Égei-tengerben

A görög sajtó által "kis víz alatti Pompejinek" nevezett város közvetlenül az égei-tengeri sziget, Délosz északi partja mellett, alig két méter mélyen fekszik a tengerben. A jelek szerint egykor kereskedelemmel és iparral foglalkozó ókori város elsüllyedésének okára egyelőre nem találtak magyarázatot.

A görög Oktatási és Kulturális Minisztérium tegnap kiadott közleményében azt írja, az ókori település romjai korábban azért nem keltettek feltűnést, mert eddig egy kikötő részének vélték. A Nemzeti Hellén Kutatási Alapítvány és az Ephoroszi Víz alatti Régészet munkatársai által végzett kutatás ezt megcáfolta, miután kikötő helyett egy fazekasműhely és egyéb ókori épület maradványait sikerült azonosítani.

A régészek a tenger fenekén feltártak 16 terrakotta edényt, illetve egy égetőkemencét. A tárca által kiadott közlemény szerint hasonló műhelyek eddig az olaszországi Pompejiben és Herculaneumban kerültek elő. A búvárrégészek több építészeti elemet, köztük oszlopsorokat és valaha a part mentén végigfutó falmaradványokat fedeztek fel a vízben.

A görög mitológia szerint a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén, Mükonosz szigetétől 2,5 kilométerre nyugatra található Déloszon született Zeusz és Létó gyermeke, Apollón, a rend, a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat és a gyarmatosítás istene. Délosz volt az Apollón-kultusz és az égei-tengeri rabszolgakereskedelem egyik központja - állítólag egyetlen nap alatt tízezer rabszolgát adtak el a mindössze 5 km hosszú és 1 km széles sziget kikötőjében. A sziget virágkora hétszáz éven át, az i.e. 8. századtól az i.e. 1. századig tartott.

Az antikvitás nagy részében az egyik legfontosabb szent helyként tisztelt Déloszon tilos volt a nőknek gyermekeiket világra hozni, ahogy temetkezni is. A sziget ennek ellenére a római uralom alatt, az i.e. 3-2. században a kereskedelem egyik fontos központjává nőtte ki magát. Délosz azt követően kezdett hanyatlani, hogy VI. Mithridatész pontoszi király seregei i.e. 88-ban megtámadták és lemészárolták a sziget 20 ezer fős lakosságát. A fosztogatók és kalózok martalékává váló sziget az i.sz. 5. században néptelenedett el, márványait a közeli szigeteken élők vitték magukkal. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban