Elizabeth Taylor megsértődött, amiért még az ő kedvéért sem világították ki a budai várat

„Vadat és halat, s mi jó falat”

Volt itt minden, ami egy feledhetetlen partihoz kell: felfoghatatlanul méregdrága ékkő, néhány jól irányzott pofon és nagy médiaérdeklődés, ami a magyar zsurnaliszták java részének meg is maradt ezen a szinten, ugyanis nem engedték be őket a rendezvényre.

Egy ekkora, magyarországi sztárparádé óhatatlanul felveti azt a kérdést, hogy a szegény szocialista ország vendéglátóipara mennyire tudott eleget tenni a nyugati luxusból érkező társaságnak. Ennek egyik fokmérője az étkeztetés volt, ami ismereteink szerint nemcsak hogy megütötte a mértéket, de osztatlan sikert is aratott. Nemeskövi Dénes, aki az akkoriban főleg amerikai és nyugatnémet vendégeket fogadó hotel megalapításától a konyhafőnök-helyettesi pozíciót töltötte be (az első séf, Eigen Egon már nincs közöttünk), a cikk szerzőjének megjegyezte: nem véletlenül esett Elizabeth Taylor és a Kékszakáll című filmet éppen Magyarországon forgató férje, Richard Burton választása a budapesti szállodák közül az Intercontinentalra, ugyanis ez volt nálunk az első nyugatias jellegű hotel.

Többek között itt vezették be hazánkban először a svédasztalos étkeztetést, mégpedig olyan felszereléssel, amelynek még az igazi gourmand franciák is a csodájára jártak. De az „all you can eat” típusú vendéglátást is ők honosították meg idehaza. Már egy hónappal az érkezésük előtt faxon értesítette az Intercontinental igazgatóságát a szupersztár házaspár menedzsmentje arról, hogy mit rendelnek, ami innentől kezdve hivatalos diszpozícióvá vált a szálloda számára, azaz ezeknek az elvárásoknak meg kellett felelniük a nagy napon. A szülinapi bulit a hotel Tokaj pince elnevezésű részlegében tartották, amely egy vörös téglás épületrész volt. S nemcsak a falak, de a padozat és a lépcsők is ezzel az építőanyaggal voltak kirakva. Burtonéknek, úgy látszik, a vörös színnel nem volt semmi bajuk.

A Kékszakáll című filmet Magyarországon forgató Richard Burton később sem bánta meg, hogy a felesége, Elizabeth Taylor ikonikus születésnapi partiját Budapesten tartották

A séfhelyettes visszaemlékezése szerint hideg előételekként egyebek mellett halak szerepeltek az étlapon, de még az Intercontinentalnak sem volt akkoriban tengeri hala, így a sztárházaspárnak meg kellett elégednie a minőségileg jól szelektált zalai rákokkal, illetve a fogassal, süllővel, harcsával, csukával, ponttyal, füstölt angolnával és pisztránggal. A hidegháború kellős közepén különös fénytörésbe került, hogy az amerikai vendégek az orosz kaviárt meglehetősen kedvelték. Az előételekhez tartoztak még a hideg sültek – angol bélszín, Wellington-marhasült – és a libamáj zsírjában, fokhagymával ugyanúgy, mint a májjal vagy halkrémmel töltött tojások.

Elizabeth Taylor – aki csak elkísérte a férjét a hosszú hónapokig tartó forgatásra, s a házaspár a hotel teljes nyolcadik emeletét kibérelte, ahová évek múlva többször is visszatértek – itt-tartózkodása során is hozta a formáját: neki csak a kifejezetten vékonyra szeletelt ementáli sajt felelt meg. (Egy másik adalék: Liz Taylor dunai homokot szóratott szét a lakosztályuk egy részén, hogy kutyái otthonosan érezzék magukat.) Ezek után következett a gulyás-, valamint az Újházy-tyúkhúsleves és a fácánleves. A főételek angol ízlés szerint elkészített sült húsok voltak, például sóágyon sült marharostélyos, amelyben direkt benne hagyták a csontos részeket is, mert a szigetországiak így szeretik.

Ezenkívül pulyka-, liba- és kacsasültet is feltálaltak, amelyhez az akkori nagy divat szerint tócsnit, valamint almával, szilvával és fehérborral dúsított lila káposztát kínáltak. Akik viszont nem ezeket választották, vagy még éhesek maradtak, illetve további magyar specialitásokra voltak kíváncsiak a hajnalig tartó buliban, azok ehettek töltött káposztát vagy borjú-, illetve csirkepaprikást is. Különösen nagy sikere volt a szintén magyar különlegességnek számító hortobágyi palacsintának.

Ringo Starr és felesége, Maureen

A desszertek között nagy népszerűségre tettek szert a mignonok és a krémekkel töltött torták, a magyar gyümölcsök – a még februárban is asztalra kerülő szőlő, továbbá a körte és az alma – úgyszintén mindenkinek ízlettek. A szőlőt kénnel kenték be, és pincében tartották, hogy megőrizze frissességét a téli időszakra is. A dió- és mandulatörő szerkezeteket pedig a sztárok asztalára tették, hogy kedvükre bontsák fel maguknak a csonthéjas gyümölcsöket, ezzel is némi kuriozitást biztosítva a kulináris élvezeteknek. A fehér- és vörösborokat Franciaországból hozták, ugyanis a magyar borok „csomagolása” akkoriban még – főleg mai összehasonlításban – csak ritkán ütötte meg a világsztárokhoz illő mértéket, mivel szinte valamennyit a budafoki borkombinátban palackozták.

De a tokaji aszút azért természetesen megkóstolta a díszes társaság. A svédasztalról mindenki a pincérek segítségével választott, aztán vagy a saját asztalánál, vagy a közös térben elhelyezett bútorok egyikénél állva fogyasztotta el a kiszemelt fogást. A csaknem százfős vendégcsapat mellé húsz pincért rendeltek ki, a szálloda kínosan ügyelt arra, hogy senkit se várakoztassanak meg.

1. „Vadat és halat, s mi jó falat”
2. Díszkivilágítás nincs, bunyó van
3. Lovagias úr lovagokkal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora