Elhunyt az óceánok Einsteinje
2019. február 12. 10:19 MTI
Elhunyt Walter Munk bécsi születésű amerikai tengerkutató, akit kollégái csak „az óceánok Einsteinjeként” emlegettek. A tudós az oceanográfia úttörőjének számít, munkájával segítette a szövetségesek normandiai partraszállását a második világháborúban.
Korábban
Kutatóintézete, a Scripps Institution of Oceanography közlése szerint a tudós Kaliforniában, La Jolla-i otthonában halt meg pénteken, 101 évesen. Walter Munk 1917-ben született Bécsben zsidó bankár családban. Már 1932-ben Amerikába küldték tanulni, Ausztriának a náci Németországhoz csatolása után pedig felvette az amerikai állampolgárságot, és belépett az amerikai hadseregbe.
Az amerikai haditengerészet rádió- és hangtechnikai laboratóriumában több kollégájával együtt olyan hullámverés-előrejelző modellt dolgozott ki, amely segített kijelölni a normandiai partraszállás optimális időpontját. A tengeráramlások kutatásáért 2010-ben neki ítélték oda a Nobel-díj kiegészítőjének számító, 4 millió svéd koronával (akkori árfolyamon 107 millió forinttal) járó svéd Crafoord-díjat.
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint Munk az óceánok vízkészletének körforgását vizsgáló úttörő munkásságáért, az ár-apály jelenség, a tengeráramlásoknak a föld dinamikájában betöltött szerepe tanulmányozásáért részesült az elismerésben. Munk többször felszólalt a klímaváltozások óceánokra gyakorolt hatásáról is. A CBS News 8 amerikai tévécsatornának 2009-ben úgy fogalmazott:
„Nagyon aggaszt, hogy nem sokat teszünk az óceánok felmelegedése ellen. Az elmúlt 50 évben mért melegedés kétharmadát az óceánok nyelték el, és csak egyharmad adódott hozzá a légkörhöz. Ha nem lennének ezen a bolygón a hőt tároló óceánok, a légkör felmelegedése háromszor akkora lett volna.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05