Egy orvos szerint Mona Lisa pajzsmirigye alulműködött

Mandeep Mehra, a brighami Szív- és Érsebészeti Központ orvosi igazgatója, valamint a bostoni Women’s Hospital munkatársa a WCVB Newsnak nyilatkozva fejtette ki álláspontját, miszerint számos jel utal arra, hogy a Mona Lisa modelljének pajzsmirigye alulműködött, vagyis a hypothyreosis nevű betegségben szenvedett.

Rámutatott, hogy a portrén ülő nőnek nincs szemöldöke, a homloka igen magas, vagyis a hajvonala elkezdett hátrafelé araszolni, ha jobban megfigyeljük, a bal szeme körül kisebb elváltozás látható, puffadt a nyaka és a kezei is duzzadtak. Ezen tünetek mindegyike pajzsmirigy-problémára, pontosabban a szerv alulműködésére utal, véli a szakember.

A több ok (pl. jódhiány vagy terhesség/szülés) miatt is kialakuló hypothyreosis során általában a következő tüneteket veszi észre a páciens: állandó fáradtságérzet, lassuló szívműködés, rossz közérzet, álmatlanság, ingerlékenység, hangulatingadozások, koncentráció csökkenése, hajhullás, testsúlynövekedés és a nemi funkciók felborulása. A pajzsmirigyzavarok manapság már népbetegségnek számítanak, a hölgyek körében 20 százalék felett van a pajzsmirigy betegségekkel küzdők aránya.

Természetesen nem Mehra vette észre először, hogy Lisának nincs szemöldöke (és egyébként szempillája sem). Már több művészettörténész is megerősítette, hogy a modell minden bizonnyal a 16. század eleji női divatirányzatnak hódolt, amelynek megfelelően a hölgyek a haj kivételével minden szőrszáltól igyekezték megszabadítani a testüket.

Mehra szerint ezen tünetek nem Leonardo művészi szabadságának a termékei, hanem valóban Lisa Gherardini „testi hibái” voltak, ugyanis a reneszánsz polihisztor mindig ügyelt arra, hogy pontosan ábrázolja alanyait. „Igazi anatómus volt” – tette hozzá. A korszakban egyébként egyre több figyelem hárult az anatómiára, a művészek pedig arra törekedtek, hogy reális képet fessenek az emberi testről. Ennek köszönhetően vették észre például idén márciusban onkológusok Michele di Ridolfo del Ghirlandaio 16. században festett nőalakjának feltételezhető mellrákját.

Nem a bostoni szakember volt, aki először vizsgálta meg orvosi szemmel da Vinci képén látható asszonyt, akinek legtöbbször a mosolyát elemezték: egyesek szerint terhessége felett érzett határtalan öröm, asztma, arc paralízis vagy fogcsikorgatás váltotta ki a szokatlan, isteninek is nevezett mosolyt.

A tudósok szerint Leonardo da Vinci élete vége felé, 1503 és 1517 között készíthette a ma a Louvre-ban függő képet, amikor Firenzében és később Franciaországban dolgozott. Mona Lisa kilétéről hosszú ideje folyik a vita, ám évszázadok óta közkeletű az a nézet, hogy Lisa Gherardinit, egy firenzei selyemkereskedő feleségét ábrázolja a világhírű portré. Ám sokan gondolják például azt, hogy a Mona Lisa önarckép, Da Vinci saját magát festette le női ruhában. Sokak szerint Caterina Sforza, Milán hercegének, Galeazzo Maria Sforzának törvénytelen lánya látható a képen, vagy Aragóniai Izabella, esetleg Costanza d'Avalos, Giuliano de Medici szeretője pillant vissza reánk a vászonról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe