Egy munkaügyi vitának köszönhetjük Miki egeret

Miki egér a Ferihegyi repülőtéren 1985-ben (Fortepan / Magyar Hírek folyóirat)

Mickey egér 90. születésnapját 2018-ban az egész világon kiállításokkal, partikkal, exkluzív ruhakölteményekkel ünnepelték, ráadásul erre a nevezetes alkalomra Mickey’s 90th Spectacular címmel még egy tévéfilmet is sikerült összehozni.

Vidám arca továbbra is a világ egyik legismertebb ábrázata, közismertségével talán még a Mikulást is lekörözi. Érdekes módon Mickey egér története nem is vele, hanem egy nyúllal kezdődik.

A Disney Brothers Stúdió csak egy fogaskerék volt a Universal Studios gépezetében, amikor 1927-ben Walt Disney megalkotta Oswald, a szerencsés nyúl karakterét, amelynek jogait a Universal birtokolta.

Kerek, fehér fejével, gombszerű orrával, lógó füleivel a mosolygó Oswald rövid idő alatt népszerű lett, és a Universal rendelt is belőle egy sorozatot.

1928-ban azonban jogi és művészeti vitába keveredtek Disneyvel, embereit átcsábították egy másik munkára, fizetését lecsökkentették. Egyedül Ub Iwerks tartott ki Disney mellett.

Egy veszekedéssel, ötleteléssel terhelt éjszaka után a két rajzoló zseniális változtatásokkal állt elő. Lerövidítették a nyúl fülét, középen kikerekítették, átrendeztek rajta néhány vonalat, és egyszer csak a nyúlból egér lett.

Mortimer Mouse-nak keresztelték, de Disney felesége, Lillian rendkívül ellenszenvesnek tartotta az ódivatú nevet. Addig agyaltak, amíg megszületett Mickey Mouse, becsületes magyar nevén „Miki egér”.

A főszereplésével készült első két rövidfilmet említésre sem méltatták, ám jött a Steamboat Willie, az első animáció, amely zenét és hangeffektusokat is tartalmazott. Az alkotás premierjét 1928. november 18-án tartották New Yorkban, és hatalmas sikert arattak.

Ettől kezdve nem volt megállás, nem telt bele egy hónap és a Mickey Mouse-filmek sorozatgyártása már gőzerővel folyt, húsz év alatt százhúszat készítettek. A főhősnek maga Walt Disney kölcsönözte hangját, csakúgy, mint a csinos cipőt és masnit viselő szerelmének, Minnie-nek.

1928 végére a kis rágcsáló igazi amerikai sztár lett, a mozipénztárak előtt kígyózó sorok álltak, az emberek csak akkor vettek jegyet az előadásra, ha a film előtt Mickey egér kalandjait vetítették.

Ekkor Disney bevetette csodafegyverét, azaz zseniális marketingfogásait: Mickey Mouse termékek egész sorát dobta piacra, két évvel később megalakult az első Mickey Mouse Club.

Mickey első újraálmodója, Fred Moore, 1935-ben megváltoztatta a figura mozgását. A korábbi rajzolók a rágcsálót körök sorozatából állították össze, amely korlátozta mozdulatait.

Moore körte alakúvá formálta a törzsét, pupillát rajzolt a szemébe, fehér kesztyűket húzott a kezére, megrövidítette az orrát, hogy csinosabb legyen.

Moore nevéhez fűződik egyébként az 1940-ben készült Fantázia című zenés film legemlékezetesebb részletének megalkotása is, a Mickey egér főszereplésével készült Varázslótanonc epizód.

1935-ben a The Band Concert című kisfilmben mutatkozott Mickey Mouse először színesben. Pályafutása során a legkülönbözőbb foglalkozásokat öltötte magára, volt többek között focisztár, vadász, szabó, sőt karmester. (Arturo Toscanini odáig volt azért a filmért, amelyben Mickey egy Liszt Magyar rapszódiáját vezénylő karmestert alakított.)

Rajzfilmjei hemzsegtek a bohózati elemektől és szójátékoktól. Mivel a nézőközönség jelentős részét gyerekek tették ki, Mickey egér mindig egyenes jellemű és becsületes maradt, szemben a folyton civakodó és izgága Donald Kacsával, aki bajt bajra halmozott.

1955-ben a Disneyland megnyitásán Mickey Mouse főszerepet kapott, az élményparkba látogatók ereklyeként vitték haza a vele készült képeket.

Az amerikai elnökök életében is fontos helyre került, Harry Truman óta, Lyndon B. Johnson kivételével, minden amerikai elnökkel találkozott. Barack Obama így nyilatkozott a „csúcstalálkozó előtt”: „Érdekes lesz a világ vezetői közül olyasvalakivel összefutni, akinek nagyobb a füle, mint az enyém.”

A sorozatban bemutatott Disney mozifilmek, egyebek mellett a Bambi vagy a Csipkerózsika hamarosan ellopták a rivaldafényt a népszerű egértől, ami a mozipénztáraknál is megérződött.

Utolsó rövidfilmje, a The Simple Things, 1953-ban készült, majd harminc év hallgatás után, 1983-ban láthatta újra a közönség a Mickey’s Christmas Carol című rövid játékfilmben.

Miközben félig nyugdíjba vonult, fülei még a 21. században is a leghíresebb kulturális ikonok közé tartoznak, és divattervezők egész sorát ihlették meg: a Szex és New York egyik epizódjában például Sarah Jessica Parker mellkasán feszültek, legutóbb Minnie egér öltött haute couture-t, a Lanvin divatház ruhakölteményét.

Ötvenedik születésnapján helyet kapott a hollywoodi hírességek sétányán, csillaga a Hollywood Boulevard 6925. alatt található. A rajongók természetesen képregény formájában is találkozhattak Mickeyvel, az új időkhöz alkalmazkodva video- és számítógépes játékokban is szerepet vállalt.

A legfiatalabb korosztálynak ma sem kell nélkülöznie a fehér kesztyűs sztárt: 2013-ban visszatért a képernyőre, ugyanis a Disney filmstúdió rajzfilmsorozatban élesztette fel egyik legnépszerűbb rajzfilmhősét a Disney tévécsatornán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2016

• Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Főszerkesztői köszöntő
• Pillantás a szoknya alá
• A karibi vudu mészáros
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem”
• "Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
• Magyar filmek vörös szőnyegen
• A fekete halál bosszúja
• Hét zsarnok kivégzése