Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek
2021. október 5. 17:13 Múlt-kor
Korábban
Szertartás a Holt-tengernél
A július végén a Religions című vallástörténeti szakfolyóiratban megjelent tanulmányában Vainstub amellett érvel, hogy az éves szertartást Kumránban az esszénusok azon szabályrendszere szerint tartották, amely a Damaszkusz-dokumentum, avagy damaszkuszi szövetség néven ismert kéziratban olvasható.
A kézirat a nevét onnan kapta, hogy számos alkalommal említi a mai Szíria fővárosát, amely Dávid király idejében zsidó fennhatóság alatt állt. A fennmaradt példányt egy korábbi kéziratból másolták át, valamikor a 10. század tájékán.
Bár az általa bejárt út nem minden részlete tisztázott, annyi bizonyos, hogy végül a kairói genizába került. Ez voltaképpen egy irattár, amely az időközben Kairó egyik negyedévé vált Fusztat – az arab Egyiptom eredeti fővárosa – zsinagógájához tartozik.
A zsidó vallási törvények tiltják bármilyen olyan szöveg – akár véletlenül is történő – megsemmisítését, amely tartalmazza Isten nevét. A genizákban többek közt az ilyen szövegek kerülnek elhelyezésre, és az idők során meglehetősen sok dokumentum tud bennük összegyűlni. A régi, már nem használt vallási szövegek megsemmisítésének egyetlen törvényes módja a rituális eltemetésük, amelyre a kairói geniza esetében gyakran nem került végül sor.
Ezáltal az egyiptomi irattárban valóságos kincsestár alakult ki az évszázadok során, amelyről a tudomány világa az 1890-es években szerzett tudomást, miután Solomon Schechter, a Cambridge-i Egyetem kutatója látogatást tett benne. A zsidó vallási szövegek mellett számos más jellegű ősi kéziratot is talált itt, a művészettel, irodalommal, filozófiával és tudománnyal foglalkozó, több különféle nyelven íródott szöveget is őriztek itt.
A több változatban is létező Damaszkusz-dokumentum legteljesebb ismert változatára is itt bukkant a kutató, ennek töredékei a holt-tengeri tekercsek némelyikében is visszaköszönnek. Vainstub szerint a kairói genizában talált kézirat a kumráni ceremónia részletesebb leírását adja, amelyet eddig félreértelmeztek a holt-tengeri tekercsekből kinyert töredékes leírás alapján.
Az egyiptomi genizában őrzött dokumentum ugyanis arra utal, Kumrán a sziván hónapban tartott, sávuót nevű ünnep helyszíne volt. A sávuót arról emlékezik meg, hogy Isten a Sínai-hegyen átadta törvényeit Mózesnek.
„Úgy gondolom, a Damaszkusz-dokumentum tartalmazza azt a törvényt, amely az éves gyűlést szabályozza. Ez senkinek sem tűnt fel korábban” – mondta el Vainstaub.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap