Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
A nyugati civilizáció a reneszánsz óta változatlan csodálattal tekint az ókorra, a rómaiak, a görögök, az egyiptomiak és a mezopotámiai államok által elért, az újkoréit meglepően sok szempontból tükröző vívmányokra. Az ókori fejlettség talán legismertebb szimbólumai a világ hét csodájaként ismert építmények: a gízai nagy piramis (az egyetlen, napjainkban is létező csoda), a halikarnasszoszi mauzóleum, az olümpiai Zeusz-szobor, Szemiramisz függőkertje, a pharoszi világítótorony, az epheszoszi Artemisz-templom és a rodoszi kolosszus. A lista, bár meglehetősen rövid életű volt – a legkésőbb épült tagja, a rodoszi kolosszus mindössze 60 éven át állt –, a korabeli és a mai emberek fantáziáját is megragadta, és arra emlékeztet ma is, hogy az emberiség a lehetetlen elérésére is képes. Kevesebb szó esik azonban arról, mi is történt e csodák nagy részével.
Korábban
A gízai nagy piramis
Valószínűleg a legismertebb ókori csoda az egyetlen, amely napjainkban is létezik: a Kheopsz- (vagy Hufu-) piramis, a gízai piramisok legnagyobbika.
A Kr. e. 2500 körül Hufu fáraó számára épült monumentális síremlék egészen 1889-ig, az Eiffel-torony elkészültéig a világ legmagasabb építménye volt.
Eredeti, 146,5 méteres becsült magasságából az évezredek során mintegy nyolc métert veszített, azonban máig az egyik legimpozánsabb emberi alkotás a világon.
A becslések szerint 14 évbe telhetett a piramist alkotó mintegy 2,3 millió mészkőtömb kifaragása, a helyszínre szállítása és egymásra helyezése.
Az, hogy pontosan miként is történt ez, illetve az, hogy négy évezreddel ezelőtt az ókori egyiptomiak miként tudták rendkívül precízen az égtájaknak és a csillagképeknek megfelelően elhelyezni műemlékeiket, máig vita tárgya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát 20:20
- A rendőrséghez fordult lapjának hamisítása miatt Jean-Paul Marat 18:05
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap