Egy fekete keménykalap belsejében tárul fel René Magritte mágikus világa

A part homokján rendezett rendhagyó tárlatra egy fekete keménykalapot idéző óriási installációt állítottak fel, amelyben egy különleges szemüveg segítségével háromdimenziós utazáson lehet részt venni René Magritte festményeinek mágikus világában. A nap folyamán Eric Rinckhout művészetkritikus dedikálja az alkalomra megjelent, ötven festményt bemutató, Magritte leleplezve című kötetét. A kaszinóban a nyár végéig ingyenesen megtekinthető Magritte 1953-ban készült legnagyobb, 72 méter hosszú, 300 négyzetméteres freskója, az Elvarázsolt birodalom.

A szürrealista festő emlékére szeptemberben a Brüsszel jelképévé vált Atomiumban rendeznek kiállítást. Október közepén pedig a Királyi Szépművészeti Múzeum épületében található Magritte Múzeumban nyílik évfordulós tárlat, amely elsősorban a festő művészetét alakító baráti és szakmai kapcsolatait mutatja be.

Ötven éve, 1967. augusztus 15-én halt meg René Magritte belga származású szürrealista festő, aki a megszokott tárgyakat szokatlan módon festette meg, megkérdőjelezve az emberi észlelésről alkotott közkeletű fogalmainkat. Magritte 1916-ban beiratkozott a brüsszeli Szépművészeti Akadémiára. Ekkoriban került a kezébe egy futurista kiállítás katalógusa, lenyűgözték a józan ész elleni esztétikai hadviselés korlátlan lehetőségei. Az első világháború után készítette el első, kubista stílusjegyeket mutató plakát- és reklámterveit. 1926-ban készítette első szürrealista festményét, az Eltévedt zsokét. Ekkor kötött barátságot André Bretonnal és csatlakozott a szürrealisták köréhez.

Magritte képzeletét a mindennapi tárgyakban (pipa, esernyő, keménykalap, egy szem alma) megnyilvánuló misztikum foglalkoztatta. 1928-29-ben festette a Képek árulása című festményét, amelyen egy közönséges pipa látható, alatta a felirattal: Ez nem egy pipa. Művei a pop-art, a minimalista és a konceptualista művészeket is megihlették, művei megismertetéséért a popkultúra is sokat tett. Alkotásai rendkívül népszerűek: 2009-ben Brüsszelben fényes nappal rabolták el egyik képét, a Christie’s londoni árverésén pedig 2017 márciusában rekordáron, 13,5 millió fontért ütötték le egyik festményét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején