A vörösterror 133 napja

Dzsingisz kán, a világ ura

2015. december 7. 13:14

"Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója" – adta meg néhány évvel ezelőtt félig tréfásan Dzsingisz kán negatív megítélésének modern magyarázatát – akkor még miniszterelnökként – Cahiagijn Elbegdordzs, a Mongol Köztársaság jelenlegi elnöke. A mongolok államalapító hadvezérként, nemzetük atyjaként tekintenek a nagy elődre, és közterületek egész sora mellett többek között bankot, cukrászdát, cigarettát, sört és vodkát is neveztek el róla. Nem minden nép körében örvend azonban ekkora népszerűségnek a történelem valaha volt egyik legnagyobb birodalmának megalapítója. Az oroszok, a muszlimok, az irániak valamint az európaiak többsége számára Dzsingisz kán neve gyakorlatilag egyet jelent a kegyetlen, vérszomjas, barbár hódítóéval. Az igazságot persze – mint szinte mindig – ezúttal is a két szélsőséges álláspont között kell keresnünk.

Dzsingisz kán szobra

A megmentő színre lép

A 12. században a közép-ázsiai sztyeppe a mindennapi betevőt pásztorkodással és vadászattal megszerző, nomád életmódot folytató törzsek lakhelye volt. A pusztai népek folyamatos küzdelmet folytattak a természeti elemekkel: a viharos szél mindennapos jelenségnek számított, gyakoriak voltak a vízözönszerű esőzések, a nyári forróság szinte elviselhetetlen volt, télen pedig sokszor akár -40 fokig is lehűlt a levegő. A vad, kietlen környezetben csak azok maradhattak életben, akik kellően rátermettek voltak. A sztyeppe törzsei szárazságok idején gyakran portyáztak a szomszédos, letelepedett népek területén, de az egymás közötti, megélhetésért folyó harcok is mindennaposak számítottak.

Ebben a kegyetlen világban született meg 1162-ben a mai Mongólia fővárosától, Ulánbátortól 200 km-re északkeletre, az Onon folyó partja mentén az a kisfiú, aki megváltoztatta a puszta törzseinek történelmét. A gyermeket egy apja (Jeszügej, a mongol bordzsigin nemzetség feje) által foglyul ejtett tatár törzsfőnök után nevezték el Temüdzsinnek, mivel hittek benne, hogy a legyőzött ereje a kisfiúra száll. A név jelentését egyébiránt homály fedi, annyi azonban bizonyos, hogy a vas szóra vezethető vissza.

A legenda szerint a gyermek születésekor jobb tenyerében egy – erőt és hatalmat jelképező – alvadt vérrögöt tartott. A kisfiúról úgy tartották, „az Ég rendeléséből született”, és feladata, hogy bátor vezérként ismét naggyá tegye a mongol népet. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a talpraesett Temüdzsin alkalmas a szerepre; egyedül a vérszomjas mongol kutyáktól félt. Hamarosan azonban sötét korszak köszöntött be a gyermek életében. Temüdzsin mindössze kilenc éves volt, amikor apját a tatárok megmérgezték. Az új családfő apja támogatása nélkül teljesen elvesztette befolyását, és féltékeny rokonai üldözésének volt kitéve. Höelün, Jiszügej magára maradt özvegye Temüdzsinnel és öt kistestvérével együtt évekig a közeli erdőkben bujkált. A család mormotákon és mezei pockokon volt kénytelen élni.

Temüdzsin egy időre hataloméhes rokonai, a tajcsiutok fogságába esett, később pedig a merkitek rabolták el feleségét, Börtét, ám az ifjú minden akadályon túllépett újdonsült szövetségesei segítségével. Temüdzsin fokozatosan lépdelt felfelé a társadalmi ranglétrán, és remek politikai érzékét kihasználva megszerezte a sztyeppei vezető réteg egy jelentős részének támogatását. Ügyes manőverei eredményeként az 1180-as évek végén (sokak szerint 1190-ben) kánná választották, és a mongol törzsek mintegy fele a fennhatósága alá került.

A következő években minden energiáját arra fordította, hogy véget vessen a belső-ázsiai népek megosztottságának. Eredményes hadjáratok sorát vezette, és a legyőzött törzseket minden alkalommal betagolta szövetségi rendszerébe. 1206-ban, ezúttal már az összes mongol nemzetség részvételével zajló törzsi gyűlésen, a kurultájon kagánná, vagyis nagykánná választották. Az ujgur birodalom összeomlása, 840 óta ez volt az első alkalom, hogy Belső-Ázsia nomád törzsei egyetlen vezető alatt egyesültek. A belső egység helyreállítása után a mongolok figyelme kifelé, a letelepült, földműves életformát folytató népek felé fordult. Ez azonban csak az első lépcsőfokot jelentette Dszingisz kán hosszú távú terveiben. Az újdonsült vezető kijelentette: az egységes mongol nemzetnek nem lehet más célja, mint az egész világ meghódítása.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Dzsingisz kán14. századi francia miniatúra Dzsingisz kán koronzásárólMongol harcosok foglalnak el egy erődítményt - 14. századi perzsa miniatúraDzsingisz kán és felesége a trónon - 15. századi perzsa miniatúraDzsingisz kán parancsot ad egy fogoly megkorbácsolásáraDzsingisz kán a halálos ágyán - 15. századi franciaországi miniatúra

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!