Drága kesztyűje miatt esett ellenségei fogságába Oroszlánszívű Richárd

I. Richárd angol király elfogása Bécsben

A keresztes vitéz

Miután Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet, válaszul VIII. Gergely pápa meghirdette a Szentföld felszabadításáért induló harmadik keresztes hadjáratot. Nem volt kérdés, hogy Richárdnak – aki apja és két bátyja korai halála miatt 1189-ben foglalta el Anglia trónját – ott a helye, ugyanis – mint azt több történetíró is megjegyzi – imádott harcolni.

Sohasem a hírnév, vagy a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemként, hanem az öröm egyik forrásaként tekintett a háborúra. A szálfa termetű király bátorságát még ellenségei – így többek között Szaladin is – elismerték. Ráadásul nem csak a bajvíváshoz értett, hanem háborús stratégaként is megállta a helyét.

I. Richárd a Szentföldön egy 1905-ös könyvillusztráción

Richárd 1190 tavaszán indult el Londonból, egykori ellensége, a mindenki által csak Fülöp Ágostként emlegetett II. Fülöp francia király társaságában. Mivel útjuk során beavatkoztak Szicília és Ciprus szigetének belügyeibe is, a keresztes sereg csak 1191 tavaszán szállt partra a szentföldi Akkó városánál.

Richárd azonban sorra veszítette el Szaladinnal szembeni szövetségeseit: Barbarossa Frigyes német-római császár 1190-ben a Szalef folyóba fulladt, fia, Frigyes Akkó falai alatt halt meg. A partra szállás után Richárd is megbetegedett, ám a legenda szerint ekkor az egyiptomi szultán gyümölcsöket küldött számára, hogy felépülését követően megvívhassák háborújukat.

Szaladin fogadja a keresztesek megadását a hattini csata után, 1187.

Az udvarias Szaladin nem sokkal később valószínűleg megbánta tettét, mivel a keresztesek 1191 során elfoglalták Akkót (ekkor kapta Richárd az Oroszlánszívű nevet) és Jaffát, győzelmet arattak Arszufnál, és ostrom alá vették Jeruzsálemet.

A hadjárat 1192-re azonban kifulladt. Richárd visszavonult Jeruzsálem alól, békét kötött Szaladinnal, majd hazaindult. A hazaút azonban még a korban megszokottnál is hosszabbra és kalandosabbra sikeredett.

1. A keresztes vitéz
2. Álruha és hajótörés
3. A bosszúszomjas herceg
4. A király váltságdíja
5. A császár hűbérese

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből