Dokumentum igazolja, hogy Japán vegyi fegyvert vetett be Kínában 1939-ben
2019. július 9. 10:02 MTI
Először került napvilágra japán írásos dokumentum arról, hogy az ázsiai szigetország hadserege vegyi fegyvert vetett be a második kínai-japán háborúban 1939-ben, Kína északi részén.
Korábban
A mérgesgáz-támadásról szóló hivatalos jelentést vasárnap Macuno Szeija japán történész ismertette. Az 1939-ben bevetett egyik gáz felhólyagosította a bőrt és a nyálkahártyát, a másik, pedig tüsszentést idézett elő, és óriási fájdalmat okozott a légzőszervekben.
Macuno elmondta: először került elő olyan japán jelentés, amelyben a japán hadsereg részletezi a mérgező gáz bevetését.
A japán vereséggel zárult háború után a japán hadseregben igyekeztek szisztematikusan minden dokumentumot megsemmisíteni. A most bemutatott jelentést feltehetően a hadsereg egyik tagja őrizte meg.
"Annak feltárása, hogy mi történt a kínai-japán háborúban a csatamezőn, csak a jéghegy csúcsa. Ki kell derítenünk az igazságot, hogy tanulhassunk belőle, és a tragikus történelem többé ne ismétlődhessen meg" - hangsúlyozta Macuno.
A jelentés mintegy száz oldalon számol be a háborúról, tartalmazza a bombázásról szóló feljegyzéseket, a gáztámadásra kiadott parancsot, az 1939 júliusában Sanhszi tartományban lezajlott ütközet stratégiáját.
A dokumentumban az szerepel, hogy az ütközetről kidolgozott tervek szerint "sárga" töltettel küldték a hólyagosító gázt, és "piros" töltettel a tüsszögést okozó gázt. A július 6-i összecsapásban a japán hadsereg 31 "vörös" gránátot lőtt ki a géppuskával felszerelt kínaiakra. Július 17-én 60 "vörös" és 28 "sárga" töltetet használtak, másnap pedig 140 "pirosat" és 20 "sárgát".
A dokumentum szerint a "vörös" gránátok bevetését szükségszerűnek vélték a japán hadseregben a kínai állások felbomlasztására, a "sárga" gránátokat pedig "különösen hatékonynak" minősítették.
A hadsereg tisztában volt azzal, hogy megsértik a nemzetközi törvényeket. Valószínűleg azért is vetették be először mélyen a hegyek között, hogy nehezebb legyen felfedezni - magyarázta a történész.
A vegyi fegyverek használatát a háborúban az 1907-es hágai egyezmény tiltotta meg, amelyet Japán is ratifikált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.