DNS bizonyítja: az európaiak bőrszíne 3000 évvel ezelőttig sötét volt

Ilusztráció

Hoszú ideje általánosan elfogadott nézet volt, hogy a korai európai emberek bőrszíne gyorsan világosabbá vált, miután a hidegebb éghajlatú, kevesebb napfényt élvező területeken telepedtek le, hogy javuljon a D-vitamin felszívódása. Ezt a régóta tartó elképzelést azonban most a Ferrarai Egyetem által vezetett új genetikai kutatás megcáfolta, kimutatva, hogy Európában még 3000 éve is általános volt a sötét bőr.

A kutatás módszerei és főbb eredményei

A kutatás során 14 000 év genetikai adatait vizsgálták, összesen 1400 egyén genetikai mintáját elemezve. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a világos bőr kialakulása sokkal lassabb és egyenetlenebb folyamat volt, mint eddig hitték. Az őskor túlnyomó részében az európai emberek többségének sötét bőre volt, és a világosabb árnyalatok csak a bronzkor idején kezdtek terjedni.

Az eredmények szerint a bőrszín változásának okai sokkal összetettebbek, mint eddig gondolták. A kutatók szerint az ultraibolya sugárzás mellett a táplálkozás és a népességvándorlás is jelentős szerepet játszott az európai pigmentáció alakulásában.

A sötét bőrszín dominanciája a történelem során

Az elemzett adatok szerint a paleolitikum időszakában Európa lakói szinte kivétel nélkül sötét bőrűek, sötét hajúak és barna szeműek voltak. Bár a világos bőrhöz kapcsolódó gének 14 000 éve jelentek meg először, ezek kezdetben nem voltak meghatározóak, és csak jóval később váltak elterjedté.

A mezolitikumban kezdtek megjelenni Európában az első világosabb bőrű és kék szemű emberek, de még mindig a sötétebb bőrszín maradt domináns.

A neolitikum és a mezőgazdaság hatása

A neolitikum idején, amikor a mezőgazdaság terjedni kezdett, a világos bőrű egyének még mindig kisebbséget alkottak. Ez azt jelzi, hogy a világos bőr elterjedése lassú és összetett folyamat volt, nem kizárólag természetes szelekció eredménye.

A bronzkor és különösen a vaskor idején vált jelentősebbé a világosabb bőr jelenléte Európában. Ebben kulcsfontosságú szerepe volt a táplálkozási szokások megváltozásának, elsősorban a mezőgazdaság terjedésével járó étrendváltozásnak.

Táplálkozás szerepe a bőrszín alakulásában

A kutatás hangsúlyozza, hogy a táplálkozás, különösen a D-vitamin-bevitel, alapvető hatással volt a bőrszín alakulására. A vadászó-gyűjtögető életmód elegendő D-vitamint biztosított, ezért ekkor még kevésbé volt szükséges a világosabb bőr kialakulása. Később, a mezőgazdaság elterjedésével, a D-vitamin hiánya fokozta a világosabb bőr iránti evolúciós nyomást.

Érdekes megállapítás, hogy már a mezolitikumban, mintegy 10 000 éve léteztek sötét bőrű, mégis kék szemű emberek, ami ellentmond a mai Európáról alkotott képnek.

A bőrszín változása Európában nem volt egységes és lineáris folyamat. Különböző régiókban eltérő ütemben történt a világosabb bőr elterjedése, ami rámutat az evolúció összetett és változatos jellegére.

A muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?