Démonoktól a pentagramokig – miről mesélnek a titokzatos középkori templomgraffitik?
2016. március 25. 08:34
Az angol középkori templomok – a szörny- és a démonábrázolásoktól kezdve a halottakért elmondott latin imákig – tele vannak falfirkákkal. De vajon mit árulnak el ezek a sokszor csak nehezen megfejthető rajzok a középkori emberek gondolkodásáról?
Korábban
Kőbe vésett imák
Matthew Champion régész 2015-ben megjelent, Medieval Graffiti című könyvében megkísérli feltárni a közelmúltig szinte teljesen figyelmen kívül hagyott falfirkák jelentését. Munkájában több ezer angliai graffitit vizsgálva igyekszik választ adni a kérdésre – olvasható a historyextra.comon.
Manapság meglehetősen furcsának hatna, és feltehetően az egyházfik rosszallását vonná maga után, ha valaki graffitikkel dekorálná ki egy templom falait, a középkorban azonban teljesen más volt a falfirkákhoz való hozzáállás: teljes mértékben elfogadhatónak tekintették az „Úr házának” falain való megjelenésüket. Az elmúlt évszázadokban egy maroknyi kutatón kívül gyakorlatilag senki sem vett tudomást a középkori graffitik létezéséről, és sokan még manapság is „unatkozó” kórustagok kreálmányaiként tekintenek az alkotásokra, annak ellenére, hogy azok sok esetben jóval a kórusfiúk felbukkanása előtt keletkeztek. Az utóbbi években azonban egyre élénkebb tudományos érdeklődés övezte a kérdéskört.
De miért fontos egyáltalán ezt a kérdést vizsgálni? Matthew Champion szerint a válasz nagyon egyszerű: ha valaki szétnéz a vidéki Anglia templomaiban, az ólomüvegablakoktól kezdve a sárgaréz műemlékekig számos olyan tárgyat és műalkotást talál, amelyet a társadalom mintegy 5-10 százalékát kitevő réteg épített vagy építtetett saját emléke megőrzésére, a társadalom további 90-95 százalékának életét, alkotásait, gondolatait azonban jóval kevésbé ismerjük. Mindennapjaikra olykor persze következtethetünk egyes közép- és kora újkori végrendeletekből és peres iratokból (lásd: Montaillou falu, vagy a 16. században élt friuli molnár, Menocchio története), ezeken kívül azonban rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre a társadalom alsó rétegeinek életéről. Graffitiket azonban az arisztokratáktól kezdve a legalsó osztályok tagjaiig bárki, bármikor rajzolhatott a templom falaira. Ezek az alkotások szinte szó szerint a középkori egyház „elveszett hangjait” jelenítik meg.
A jelenleg is zajló kutatások során kiderült: bár elképzelhető, hogy valóban léteznek unatkozó kórustagok „munkájának” tekinthető falfirkák, a graffitik túlnyomó többsége vallási tartalmat jelenít meg. Egyszerűen fogalmazva: kőbe vésett „imákról” van szó. Egyes esetekben ezt szó szerint vehetjük, mivel – többek között a jó termésért vagy egy jelentős késésben lévő hajó szerencsés visszatéréséért könyörgő, esetleg az elhunyt hozzátartozók lelki üdvéért fohászkodó – latin nyelvű imaszövegek is találhatók a falakon.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f0108065857a5f99d7381aaa2f1c9ac9.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![Németország](/ih0Ax/label/.cut-640x400/30.jpg)
Németország
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es
- „Elsőrangú másodosztályú” zeneszerzőnek tartotta magát Richard Strauss
- Kevés kortársával ápolt jó viszonyt az állandóan háborúzó Barbarossa Frigyes
- Filmre vették a németek a brit repülőgép-hordozó elsüllyesztését
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- Száz év után derítették ki, hogy valóban megtörtént a II. Vilmos császár életére törő küldetés
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 14:20
- Futballtörténelem plakátokon keresztül a Várkert Bazárban 13:20
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel 13:15
- Stradivari és Guarnieri hangszerei is megszólalnak az idei Kaposfesten 12:20
- A térség országainak kulturális örökségével ismerkedhetünk meg a Duna Fesztiválon 11:20
- Döcögősen indult, de végül minden elképzelést túlszárnyalt Fangio karrierje 08:31
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi tegnap
- Rágcsálóírtó munkát is kénytelen volt elvállalni a Tüskevár szerzője, Fekete István tegnap