2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Démoni kísértések – a korai kereszténység sivatagi remetéinek élete

2015. október 19. 08:19

„Szent Antal a sivatagban, ki magának főzi a tésztát, a Sátán vele kibabrált, ellopta a villáját, de Szent Antal nem siránkozik, mossa kezeit.” Bár a tészta és a villa természetesen a költői szabadság eszközei, hiszen tizenhét évszázaddal ezelőtt még nem is léteztek, a fent idézett abruzzói (Olaszország) népdal verssorai mégis a valóságot ábrázolták. Jelképei ugyanis a 3-4. században, Egyiptomban élt remete, Szent Antal heroikus küzdelmének, amelyet a sivatagi élet nehézségeivel szemben kellett megvívnia. A korai kereszténység időszakában korántsem Szent Antal volt azonban az egyetlen, aki ezt a szokatlan életformát választotta. 

Szent Antal megkísértése
Domenico Morelli: Szent Antal megkísértése

Sivatagi aszkéták

Szent Antal élete több mint száz esztendejének túlnyomó részét Egyiptom legelszigeteltebb részein töltötte, ezért még a tevéknél is jobban megismerte a sivatagot. Eleinte egy – a Nílus nyugati partján fekvő – sírbolt volt a szállása, majd 313-tól – 351 és 357 között bekövetkező – haláláig a Kolzim-hegy egyik barlangjában élt a Szuezi-öböl partján. Nyolcvan év remetelét a legmostohább körülmények között: párnaként kő, étkezés gyanánt kenyér vadvirágokkal, társként pedig sasok, skorpiók és sivatagi farkasok szolgáltak. Bár ennek alapján azt is gondolhatnánk, hogy Szent Antalnak egész egyszerűen elment az esze,a valóság egészen mást mutat. A 3-4. században a sivatagi aszkétaéletmód ugyanis népszerű jelenségnek számított a keresztény Keleten.

Bár a remeték közül a Nílus partján fekvő Koméban (ma Qeman-al-Arous),jómódú földműves családba született, analfabéta Antal tett szert a legnagyobb hírnévre, nem ő volt az első, aki ezt a különös életvitelt választotta. Amikor Antal visszavonult a Kolzim-hegy lankáira, egy magányos aszkéta látványa fogadta: a későbbiekben szintén szentté avatott Pál, egy gazdag thébai (ma Luxor) családból származó férfi élteaz életét sivatagi remeteként.

Míg a Szuez környékén, egymástól távoli barlangokban lakó remeték száma meglehetősen csekély volt, addig az Alexandriától délre található Nitriai-sivatagban mintegy ötezer, a bűnbánó banditát, Etiópiai Szent Mózest követő szerzetes élt. A világtól elvonulók motivációi azonban rendkívül különbözőek voltak. Mózes a hatóságok, Remete Szent Pál a római uralkodó, Decius üldöztetése elől menekült, Szent Antal azonban büntetlenül vonult el a Kolzim-hegyre, mégpedig ugyanabban az évben, amikor Nagy Konstantin római császár engedélyezte a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást.

Magazin

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Diego Velazquez: Remete Szent Antal és Remete Szent PálOszlopos SimeonSzent Pál, az első keresztény remete, aki egyedül élt a sivatagbanAz önmegtartóztatás rettenetes kínok forrása voltRemete Szent Antal és Remete Szent PálEgyiptomi Mária és Zoszimász
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár