Cukrászháború, „próbatámadás” vagy épp saját magunk megtámadása – íme a történelem legcéltalanabb csatái
2018. április 17. 18:43 Jeki Gabriella
Korábban
Sütemények és fagylalt szolgált ürügyet a háborúhoz
Az 1838-as, úgynevezett „Cukrászdaháborút” (Pastry war), azaz a rövid, de mulatságosnak is nevezhető incidenst egy mexikói francia cukrász kirablása váltotta ki. A háborút Lajos Fülöp, a hazájában is sokat gúnyolt polgárkirály indította a két ország közötti pénzügyi tartozások miatti viták okán, amelyhez más ürügyet nem tudott találni. A csata Franciaország és Mexikó közti civakodásból nőtte ki magát, amikor egy francia cukrász kártérítést követelt az elvesztett vagyonáért cserébe. A Remontel nevű cukrászdát a mexikói katonák és tisztek 1828-ban fosztották ki. Mexikó függetlenségének kikiáltása utáni években ugyanis puccsok és zavargások robbantak ki, amikor a vandál lázadók külföldi ingatlanokat támadtak meg és raboltak ki. A mexikói kormány persze nem fizetett kártérítést, ezért a francia tulajdonosok nagy része saját hazája kormányánál próbált igazságszolgáltatást kérni. A Remontel tulajdonosa 1838-ban élt panasszal Párizsban.
Lajos Fülöp követelése a következőképpen hangzott: tíz évi kamatot is felszámítva Mexikó fizessen 600 ezer peso (akkori értéknek megfelelően 3 millió francia frank) kártérítést, mert ellenkező esetben a franciák fegyverrel lépnek fel. A mexikóiak ezt természetesen visszautasították, mire a polgárkirály utasítást adott Charles Baduin admirálisnak, hogy hajózzon be a Yucatan partjaihoz fekvő kikötőkbe, és ott vegye tűz alá a San Juan de Ulúa erődöt, illetve Veracruz kikötőjét. A franciák gyors győzelmet arattak, és a mexikóiak végül angol közreműködésre harminc napon belül kifizették a 600 ezer pesot, további 200 ezer pesot pedig kompenzáció gyanánt. Bár a franciák elhagyták az országot, a külpolitikai kudarc Texas kiválása után újabb békétlenséget eredményezett. Ez vezetett a küszöbön álló mexikói-amerikai háborúhoz, majd a külföldi hitelek fizetésének sikertelensége miatt Franciaország hamarosan újból támadásba lendült. Ma a hajdan kirabolt cukrászda helyén étterem áll Mexikóvárosban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- 17:41
- 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05