Cukrászháború, „próbatámadás” vagy épp saját magunk megtámadása – íme a történelem legcéltalanabb csatái
2018. április 17. 18:43 Jeki Gabriella
Az emberiség hosszú és gyakran véres történelme során számos olyan csatát vonultatott fel, amelyekben az egyik fél a sikeres hódítást követően szinte azonnal el is veszítette mindazt, amit korábban megszerzett. A győzelmeket gyakran a súlyos veszteségek kíméletlen valósága fenyegette mind a győztes, mind a vesztes oldalakon. Visszamenőlegesen sok katonai összecsapás tűnik egyszerű időpazarlásnak, de mégis vannak olyan csaták, amelyek „puszta hiábavalóságukkal” emelkednek ki. Szomorú, de szép számmal találhatunk versenyzőket, amelyek közül kikerülhet a történelem legcéltalanabb csatája „vetélkedő” győztese.
Korábban
Emberáldozatokkal mérték fel a németek felkészültségét
Vannak, amelyeket egyszerűen rosszul terveztek meg és hajtottak végre. Ilyen volt például 1942. augusztus 19-én a német megszállás alatt álló észak-franciaországi kikötőnél a Dieppe-i rajtaütés (más néven Jubileum-hadművelet). A politikai és katonai célokat szolgáló, klasszikus gerilla hadművelet elsődleges célja az volt, hogy megmutassa, mennyire hatékony a német radar. A terv az volt, hogy nagy létszámú haderő száll partra a kikötő közelében, amely elpusztítja a két nagy tengerparti tüzérségi üteget, majd sértetlenül elfoglalja a kikötőt. Az események nagyjából így is történtek, és közel hatezer katona, főleg kanadai, szállt partra, a brit Haditengerészet és szövetséges repülőgépek támogatásával.
Korabeli fénykép 1942-ből: stratégiai csatára készülnek a szövetségesek
A rövid, de hatásos orvtámadás az apályt kihasználva vonult volna vissza. Ám a szövetséges erők végül több mint háromezer katonát veszítettek el: a legtöbbjüket a partraszálláskor tették harcképtelenné (elestek, megsérültek vagy fogságba estek). Ráadásul a német légierőt sem sikerült komolyabb harcba „csalogatni”. A hadművelet sikertelensége azonban értékes tapasztalatokhoz juttatta a szövetségeseket. Egyes feljegyzések szerint a Jubileum egyfajta „szándékos áldozat” volt azért, hogy sokkal több életet menthessenek meg, ha majd bekövetkezik a félelmetes „D-nap”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- A legsúlyosabb árat fizette úttörő kutatásaiért Marie Curie
- A császári hatóságok attól féltek, monarchiaellenes lázadókat nevel óvodáiban Brunszvik Teréz
- Szegény, törvénytelen gyermekből vált egy nemzet bálványává Eva Perón
- Egy találékony színésznő rukkolt elő a féklámpa, az irányjelző és az ablaktörlő elődjével is
- Édesanyja terelte a tudományok felé Ada Lovelace-t, hogy minél kevésbé hasonlítson botrányhős apjára
- Első nőként akarta megkerülni a Földet, de a Csendes-óceán „elnyelte” Amelia Earhartot
- Férjével aszkétaéletet folytatott a csodatételeiről és önzetlenségéről híres Árpád-házi Szent Kinga
- Az 1970-es évek után másfél évtizedre elfelejtették, hatalmas visszatérést produkált Cserháti Zsuzsa
- Sosem tudta legyőzni hányatott gyermekkora démonait Veronica Lake
- A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok 17:00
- A lóerő és a vasút különös párosaért rajongott Buda és Pest a 19. században 13:10
- Hiába a magyar rendek tiltakozása, Habsburg és török „kiegyezést” hozott a szégyenletes vasvári béke 10:03
- Kempelen Farkas, aki sakkozógépével még a porosz királyt is átverte 08:49
- Karaktergyilkosság a kora újkorban: Báthory Erzsébet vérszomjas legendája 07:44
- Egy ajtónálló aprócska szerepével indult Louis de Funès filmes pályája tegnap
- Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet tegnap
- A legsúlyosabb árat fizette úttörő kutatásaiért Marie Curie tegnap
