Csaknem egymillió lakója lehetett virágkorában a kambodzsai Angkor városának

A Khmer Birodalom hajdani fővárosa, a mai Kambodzsában található romváros a világ egyik leglélegzetelállítóbb látványossága. Régóta ismert, hogy egykor a Föld egyik legnagyobb városa volt, arról azonban nem voltak információk, pontosan mennyien élhettek itt a 13. században, a khmer kultúra virágkorában. Egy új kutatás becslése szerint lakossága ekkoriban 700-900 ezer fő lehetett.

Angkor területének ekkor 3000 négyzetkilométere lehetett lakott – ez kétszerese a mai Londonénak. Egy nemzetközi kutatócsoport Sarah Klassen, a British Columbia Egyetem régésze vezetésével az elmúlt 30 évben gyűjtött adatokat elemezte ki. Az adatok Lidar-technológia (lézeralapú távérzékelés), radiokarbonos kormeghatározás, speciális algoritmusok és történelmi térképek alkalmazásából származtak.

Ezek segítségével olyan modelleket hoztak létre, melyek részletesen bemutatták Angkor városi központjának növekedését a 8. századtól kezdődően.

A szakemberek eredményeiket a Science Advances című tudományos lapban mutatták be. Eddig úgy vélték, a birodalom csúcsán mintegy 750 ezren élhettek a városban.

Ezek a becslések azonban főleg a terület nagyságán és a régió rizsföldjeinek méretén alapultak, nem pedig lézeres technikán és algoritmusokon.

A korábbi vizsgálatoknál nagy problémát jelentett az, hogy Angkorban csak a szakrális épületeket emelték kőből, a lakók kunyhói rövidebb életű alapanyagokból, például fából, agyagból és szalmából álltak.

A Jáváról érkezett II. Dzsajavarman uralkodó által alapított Angkor a Khmer Birodalom fővárosa volt 802-1432 között. Romjait az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1992-ben nyilvánította a világörökség részévé. Az ősi khmer romváros a kambodzsai nemzeti büszkeség szimbóluma és egyben az ország egyik legnagyobb turistalátványossága.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban