Csák Ibolya: aki túlugrotta a világot
2015. január 6. 14:37 MTI
1915. január 6-án született Csák Ibolya, az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoka. Ő a magyar atlétika első női olimpiai aranyérmese és a második aranyérmes a nők között: az első az ugyanezen az olimpián, négy nappal korábban a tőrvívásban győztes Elek Ilona volt.
Korábban
Csák Ibolya saját szavai szerint virgonc kislány volt, nyolcévesen nyaralás közben teniszezgetett, de az igazi szórakozása az volt, amikor esténként a megeresztett hálót ugrálta át. Sportpályafutása tornászként indult, tizenöt évesen lett a Nemzeti Tornaegylet versenyzője. 1933-ban, az atlétikai osztály megalakulásakor váltott sportágat, s rögtön első versenyén az akkor igen jónak számító 135 centit ugrott, úgy, hogy a fűrészporral felszórt teremben a talaj dobbantáskor tíz centit süllyedt alatta. A harmadik viadalán már beállította a 149 centiméteres magyar csúcsot - a léc ugyan 150 centire volt feltéve, de a bírák hosszas méricskélés után "csak" csúcsbeállítást hoztak ki az újonc versenyzőnek. Felkészülésének irányítását ezután vette át Balogh Lajos távolugró bajnok, ő tanította meg az akkoriban kedvelt Porter-stílusra, ami különbözött az angolok által favorizált átlépős stílustól.
Csák Ibolya hároméves versenyzői múlttal került be az 1936-os berlini olimpiára utazó csapatba. A válogatóversenyen, amit egy labdarúgó-mérkőzés szünetében rendeztek, majdnem húsz centiméterrel verte riválisait és csak négy centiméterrel maradt el a világcsúcstól. Az atlétikai csapatban ő volt az egyetlen nő, edzője nem is kísérhette el, a felkészülést az edzésterv alapján Berlinben, egyedül fejezte be. A versenyre 1936. augusztus 9-én került sor, Csák Ibolyát nagyon "feldobta", hogy Csík Ferenc néhány órával korábban legyőzte gyorsúszásban a verhetetlennek hitt japánokat. Rajthoz 17 versenyző állt, a nagy esélyes az angol Dorothy Odam volt, aki 165 centiméterrel a világcsúcsot is tartotta. A végén Csák, Odam és a német Elfriede Kaun maradt versenyben: a 160 centimétert mindhárman átugrották, de a 162 centi egyiküknek sem sikerült. Az akkori szabályok szerint a teljesített magasságnál a kísérletek számát nem vették tekintetbe, így a holtversenyt új ugrással döntötték el. A 162 centit negyedik kísérletre Csák Ibolya átvitte, a többiek leverték a lécet, így övé lett az aranyérem (bár hivatalos eredménye a 160 centi maradt).
A versenyzők jutalma idehaza ötven pengő volt, a tíz győztes ezen felül egy intarziás asztalt is kapott, amelyet egy Németországba került, a sportsikereken felbuzdult műbútor-asztalos készített számukra. A siker Csák Ibolya számára a biztonságot is jelentette: odahaza várta az értesítés, hogy felvették a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába (az állást az olimpia előtt pályázta meg, de akkor elutasították), sőt férjét is alkalmazták köztisztviselőnek. A versenyzést folytatta, munka után járt az edzésekre, ahol férje lazította a homokot, hogy puhára essen. 1938-ban az Európa-bajnokságon 164 centiméteres magyar csúccsal második lett, de sokaknak gyanús volt, hogy a győztes német Dora Ratjen hat centimétert vert rá és öt centivel javította meg a világcsúcsot. Mint kiderült, a gyanúnak volt alapja: Ratjen néhány héttel később, immár Hermann keresztnévvel megnősült, így eredményét törölték, az aranyérmet postán küldték el a magyar versenyzőnek.
Csák Ibolya veretlenül, kilencszeres magyar bajnokként vonult vissza (kétszer távolugrásban győzött), kilenc országos rekordot ért el, 164 centiméteres eredményét idehaza csak 24 évvel később, 1962-ben tudták megdönteni. A sportolást nagyon fiatalon, 23 évesen fejezte be, ezután már családjának, férjének és két gyermekének élt. Első munkahelyéről ment nyugdíjba, de kis nyugdíja miatt egészen 1992-ig tovább dolgozott. 1996-tól már neki is járt az olimpiai bajnokokat megillető járadék, sokáig ő volt a legidősebb itthon élő olimpiai bajnok. Csák Ibolya 2006. február 9-én, 91 éves korában hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap