Csak egy áruló segítségével tudtak a perzsák a végsőkig kitartó spártaiak hátába kerülni

Apja I. Dareiosz Kr.e. 490-ben Marathónnál bekövetkezett vereségét követően Xerxésznek a bosszú körül kavarogtak a gondolatai. Négy évre volt szüksége, hogy felállítsa hatalmas hadseregét, amely az ókori görög történetíró Hérodotosz szerint olyan hatalmas volt, hogy katonái akár egy folyót is eltüntethettek szomjazó ajkaik között. Hérodotosz krónikájában több mint egymilliós perzsa hadseregről ír, a mai modern történetírás ennél szerényebb haderőről, 150-200 ezer katonáról ír.

A pánhellén ellenállást a görög világ két jelentős hatalmi központja Spárta és Athén szervezte meg. Amíg az athéniak egy ütőképes flotta felállításán dolgoztak, amelynek célja az lett volna, hogy a perzsákat a tengeren zúzzák porrá, addig a görög szárazföldi erőket igazgató spártaiak élükön királyukkal, Leónidásszal a közép Görögországban található keskeny Thermopülai-szorosnál akarták megállítani a perzsa gőzhengert.

A spártaiak nem véletlenül választották ki a szorost, hiszen ezen a szűk területen a perzsák nem támaszkodhattak számbeli fölényükre, és nem tudták harcba vinni félelmetes lovasságukat, illetve nagy tömegével bevetni íjjászaikat, így a perzsákhoz képest csekély haderőt, a szövetséges görög városállamokkal együtt kb. 5000 főt felvonultató spártai hadsereg gyakorlatilag azt csinálhatta, amihez a legjobban éretett: közelharcban felmorzsolni ellenfelét.

Xerxész Kr.e. 480-ban, augusztusban érkezett a hágóhoz. Két napi véres küzdelem után hadereje súlyos veszteségeket szenvedett és katonái harci morálja is megtört; a perzsa egységeket néhol korbáccsal kellet harcra kényszeríteni. A küzdelem harmadik napján azonban egy Ephialtész névre hallgató áruló, mesés anyagi juttatás reményében véget vetett a perzsák agóniájának és informálta Xerxészt egy titkos ösvényről, amelynek segítségével a szorost védők hátába kerülhetett.

Miután világossá vált előtte, hogy hamarosan bekerítik, Leonidász hazaküldte szövetséges hadereje nagy részét és 300 spártai elit harcosával és 700 theszpiai katonájával az utolsó emberig küzdött Xerxész katonái ellen, akik elképesztő veszteségek, 20 ezer ember árán tudták megtisztítani a szorost a görög „farkasoktól”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 
• A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
• Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
• A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 
• Jeanne d’Arc küzdelmei
• Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
• Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája 
• Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
• Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája