Csak a sűrű hó mentette meg George Washingtont attól, hogy a britek 1780 februárjában elrabolják

Tanulságok

A fő csapatra egyáltalán nem figyeltek fel, így csak utólag vált nyilvánvalóvá többek számára, hogy mit is szerettek volna a britek elérni. A sors fintora, hogy az a hóvihar, amely elhalasztotta a britek indulását, egyúttal azt is eredményezte, hogy a műveleti területen az amerikaiak nem tudták a saját mozgásukat megkönnyítendő időben eltakarítani a havat. Ezért amikor a britek az előre kinézett utat kívánták használni, azt a lovak szügyéig ellepte a hó.

Arthur St. Clairnek egyébként sikerült egy kémet is becsempésznie a britek idegenvezetőivé elszegődött helyiek közé, ezért már 11-én jelentést tehetett Washingtonnak a sikertelen brit próbálkozásról, és figyelmeztette, hogy ő lehetett a fő célpont, és nem biztos, hogy a rendelkezésére álló egységek elegendőek egy nagyobb támadás kivédésére.

Washington 1779-ben, Charles Peale festményén

Washington értette a célzást, és megnövelte az őrök számát, továbbá utasította St. Clairt, hogy növelje a lovas járőrök számát észak felé. Valószínűleg csak a lovas támadóktól tartott, mivel úgy vélekedett, hogy egy gyalogos egység számára Morristown már túlságosan messze esik.

Február végén a jég elolvadt, így a szárazföldi támadások esélye véglegesen elúszott. Felmerült még mindkét félben, hogy esetleg a britek megpróbálkoznának egy vízen keresztül történő támadással. Beckwith azonban jelentést kapott arról, hogy Washington őrségét először 350, majd 400 főre emelték Morristownban.

Amikor március közepén ismét hidegebbre fordult az időjárás és a környéket újra beborította a hó, Washington minden ezredből további két katonát rendelt magához, hogy ideiglenesen csatlakozzanak az őt őrző csapathoz.

A britek értelemszerűen nem örültek a hirtelen feltámadt óvatosságnak, de semmit nem tudtak kezdeni a helyzettel, mert már nem állt a rendelkezésükre elegendő erő, hogy egy fentihez hasonló esélyt kihasználjanak.

Beckwith folyamatosan figyelte Washington környezetét akkor is, amikor már elhagyta Morristownt, és sikerült is kémekre szert tennie, ám olyan információt, amely lehetővé tette volna az ismételt beavatkozást, soha többet nem sikerült begyűjtenie. Az amerikaiak nemsokára megnyerték a függetlenségi háborút, Washingtont pedig kétszer is megválasztották elnöknek.

1. A hesseni generális
2. A célba vett főhadiszállás
3. Felkészülés
4. A britek támadása
5. Tanulságok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták