Sztálin nem akarta megtámadni Titót

Új tanulmányt tett közzé a Parallel History Project nevű jelenkorkutató tudományos hálózat, melynek alapvető célja a korábban titkos kormányzati dokumentumok közzététele, feldolgozása és interpretálása. A PHP-ről korábban a NATO-jegyzőkönyvek internetre kerülése kapcsán írtunk.

A PHP legfrissebb, igen jól dokumentált tanulmánya egy fiatal magyar történész, Ritter László munkája, a címe: Háború Tito Jugoszláviája ellen? A magyar hadsereg a hidegháború korai szovjet stratégiájában. A tanulmány cáfolja az eddig elfogadott történészi véleményt Sztálin Jugoszláviával kapcsolatos katonai terveiről és egy esetleges fegyveres konfliktusról a Balkánon.

Ritter tanulmányából kiderül, hogy orosz katonai levéltárak anyagai nélkül is sokat meg lehet tudni Sztálin katonai terveiről - mégpedig a magyar levéltári források és a szemtanúk visszaemlékezéseinek gondos elemzésével. A szerző sikeresen együtt tudott működni Király Bélával is, pedig tézise éppen Király széleskörűen hangoztatott álláspontját cáfolja.

Király szerint Sztálin 1950-1951-ben Jugoszlávia megtámadását tervezte, amitől csak a koreai kommunista agresszióra adott határozott amerikai válasz rettentette vissza. Ritter azonban olyan dokumentumokra bukkant, melyek egyértelműen bizonyítják: a szovjet befolyás alatt álló magyar hadsereg forgatókönyvei defenzív, mintsem offenzív jellegűek voltak, azaz Jugoszláviával szemben védekezésre és nem támadásra készültek. Az eredmény illeszkedik a Parallel History Project közreműködőinek más, kelet-európai országokban folytatott kutatásába, mely szerint Sztálin a hidegháború korai szakaszában inkább védekezésre rendezkedett be.

A szerző részletesen megvizsgálta a korabeli magyar hadsereg alkalmazási terveit, hadgyakorlatait és hadrafoghatóságát és meggyőző módon cáfolja a tézist, mely szerint a szovjet diktátor Jugoszlávia leigázására törekedett. Sztálint persze túlzás lenne békegalambnak ábrázolni, de kétségkívül nem törekedett közvetlen agresszióra. A veszély elsősorban nem agresszivitásából fakadt, hanem bizonytalanságából, amit súlyosbított önáltatásra és téves következtetések levonására való hajlama.

A tanulmánnyal párhuzamosan közzétett dokumentumok Sztálinnak a kelet-európai hadseregek iránti bizalmatlanságáról árulkodnak: a kommunista országok hadseregeit szovjet minta szerint akarta átszervezni, de látta el őket annyi és olyan felszereléssel, hogy valóban ütőképesek legyenek. Az is látszik, hogy jócskán túlzó volt az a félelem, melyet Moszkva kelet-európai szövetségeseibe plántált egy esetleges közös jugoszláv-NATO támadással kapcsolatban.

A közölt dokumentumok fényében a bolgár és román történészeken a sor, hogy hazájuk - egyelőre zárolt - levéltári anyagai segítségével kiegészítsék a hidegháború korai szakaszának hadtörténeti kutatásait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején