Árpád-kori kolostor, ahol a Szent Pál ereklyét évszázadokig őrizték
2005. február 14. 12:14 Lukácsi Attila
Budapesti peremkerültek rejtőzködő értékeit bemutató sorozatunk újabb része a budaszentlőrinci pálos kolostor történetével foglalkozik, ahol Szent Pál ereklyéjét évszázadokig őrizték. A kolostorrom és környéke ideális zarándokhely lehetne, főleg, ha a szomszédos Hárs-hegy oldalában lévő Báthory-barlang is méltó helyet kapna az emlékezetben.
Nagy Lajos király háborúban szerezte meg az ereklyét
A gyermekvasút Szépjuhászné megállójától (az egykori Ságvári-liget) nem messze lévő kolostornak ma már csak az alapfalai láthatók, a századok során a kövek nagy részét felhasználták a környékbeli házak építésekor - néhány faragott követ például ma is látni a Városkút forrásházba beépítve.
Az egyetlen magyar alapítású rendnek, a pálosoknak gyökerei 1215-re nyúlnak vissza, mikor is Bertalan pécsi püspök az iregi hegységben élő szerzeteseket rávette, hogy Patacson, az általa épített egyszerű zárdában telepedjenek le. A püspök a rendet remete Szent Pálról Pálosrendi szerzetesrendnek nevezte el. Bertalan püspök példáját követte Özséb esztergomi kanonok, aki a Pilis hegységben szétszórtan élő szerzeteseket gyűjtötte össze, és maga is beállt közéjük. Az 1300-as esztendő nagy változásokat hozott a rend életében: Lőrincz pálos rendi szerzetes elhatározta, hogy a budai hegyekben egy monostort építtet. 1301-ben meg is kezdődtek a munkálatok (többek között Károly Róbert támogatásával) a mai Szépjuhászné-nyeregben a kolostorról elnevezett későbbi Budaszentlőrinc falu helyén. Az építkezést Lőrinc, a rend vezetője irányította. 1304-ben már itt tartották a pilisi Szentkereszt helyett a rendi nagykáptalant, tehát az épületek nagy része ekkor már állhatott. A kolostort Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel.
Ismer hasonló árpádkori romokat Budapest környékén? | ||
|
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.