Holokausztmúzeum lesz Quisling oslói villájából

A 2006 szeptemberben nyíló oslói holokausztközpont nem az érzelmekre kíván apellálni

Még több hír a holokausztról

Zsinagógából tornaterem: a ceglédi zsidók tragédiája Berlinben lebontják a Gestapo Múzeumot Internetre került a holokauszt áldozatok központi adatbázisa A britek fele nem hallott Auschwitzról

Ahol hajdan a szolgalelkű, áruló kollaboráns szinonimájává vált Quisling még a lakáskörülményeit tekintve is fasiszta német példaképeit majmolta, 2006 szeptemberétől a skandinávok állandó kiállítás keretében tájékozódhatnak a zsidók megsemmisítéséről, de más népek irtásáról is, valamint az úgynevezett etnikai tisztogatásokról, így az örmények törökök általi tömeges halálba üldözéséről az oszmán birodalomban, a balkáni etnikai tisztogatásokról, a kambodzsai és a ruandai népirtásról.

 

Odd-Björn Fure, a holokausztközpont igazgatója attól tart, hogy a szudáni Dárfúrt is hozzá kell majd számítani ezekhez. A 62 éves bergeni történész a történelem összstruktúrájába akarja újra beleilleszteni a holokausztot azzal, hogy feldolgozzák a többi népirtás témáját is. A kiállítás szólni kíván a náci korszak 15 millió civil rabszolgamunkásáról, a zsidókhoz hasonlóan haláltáborokba hurcolt romákról, homoszexuálisokról és jehovistákról is. A zürichi és berlini akadémiai tapasztalatokkal rendelkező norvég kutató szerint e csoportok és más népirtások belefoglalása az egyetlen helyes erkölcsi hozzáállás, ráadásul a megfelelő mód a holokauszt sajátosságainak megmagyarázására is. Teljesen egyetért ezzel a koncepcióval az oslói zsidó közösség is, amely a tagok felét delegálta a Holokauszt és a Norvégiai Világnézeti Kisebbségek Helyzetével Foglalkozó Tanulmányi Központ tanácsába. 1945-ig 745 norvég zsidót öltek meg, az akkor Norvégiában élő zsidók nem egészen felét.

 

A Quisling-féle "Villa Grande" holokausztközponttá alakításának ötletével a sachsenhauseni koncentrációs tábor egy túlélője, Björn Egge nyugalmazott tábornok állt elő a 90-es évek végén és a terv sokakat megnyert. Az építészetileg mind kívül, mind belül a dölyfös németországi náci építményekre emlékeztető komplexumnak fantasztikus fekvése van a Bygdöy-félszigeten. Az Oslót felkereső turisták errefelé zarándokolnak el a Thor Heyerdahl felfedezőnek szentelt Kon-Tiki Múzeumba, a Fram Múzeumba, ahol megcsodálják olyan norvég sarkkutatók bravúrjait, mint Fridtjof Nansen és Roald Amudsen, valamint itt mennek el a Viking Hajómúzeumba és a Tengerhajózási Múzeumba is.

 

A náci korszak iránt nosztalgiát érző látogatók hiába keresnek majd Quisling-relikviákat a leendő múzeumban, jóllehet az 1945. október 24-én hazaárulás miatt kivégzett kollaboráns miniszterelnök dolgozószobája ugyanúgy egykori állapotában fennmaradt, tölgyfabútoraival és -polcaival együtt, mint felesége, Maria díszes budoárja. A kiállításba csak Quisling - szintén berendezésével együtt - fennmaradt földalatti bunkerét vonják be. Az oslói holokausztközpont elsősorban nem az érzelmekre kíván apellálni, mint ahogy azt például a washingtoni holokausztmúzeum teszik, inkább a racionális megismerésre helyezi a hangsúlyt, és azt a kérdést firtatja, hogyan lehet megakadályozni hasonló események megtörténését a jövőben.

 

(MTI - Panoráma)

1. 2005 január közepén megkezdi működését az norvég holokausztközpont
2. A 2006 szeptemberben nyíló oslói holokausztközpont nem az érzelmekre kíván apellálni