Az amerikai indiánok megmozdulnak polgári jogaikért
2004. szeptember 13. 12:06
Az 1970-ben alapított American Indian Movement (amerikai indiánmozgalom) fegyveres tagjai Dakota államban az oglala-sziúk rezervátumában megszállják Wounded Kneet az amerikai kormány indiánpolitikája elleni tiltakozásul. A helység megszállása történelmi talajon zajlik le: 1890-ben itt vívták meg a sziú háborúk utolsó ütközetét. Egy lovasosztag több mint 200 harcost, asszonyt és gyermeket ölt meg. Wounded Knee megszállása nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte élénk visszhangra talált. Számos jeles személyiség támogatja az indiánokat. 57 nap után véget vetnek a megszállásnak, miután a kormány késznek mutatkozik arra, hogy tárgyaljon az indiánokkal követeléseikről. A rezervátumban azután kivizsgálják a helyzetet, és nagyobb gondot fordítanak arra, hogy az indiánok élhessenek jogaikkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap