Az antiszemitizmus-vizsgálat kutatási jelentése

Antiszemitizmus

A történészhallgatók egynegyede antiszemita

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint "a legfontosabb, hogy kezdjenek beszélni, vitatkozni az emberek arról, általában mit kell tenni a kirekesztés ellen. Ebben mindenkinek megvan a maga feladata."

A minta kialakítása a Felsőoktatási Statisztikai Tájékoztató, 2002/2003, (Budapest, 2003) alapján korra, nemre és évfolyamra reprezentatív módon történt. A mintába kerülés kritériumai (kvótaszempontok): az állami és egyházi egyetemek alapképzésében nappali tagozatos történelem szakos hallgatói közül a 2003-ban 20 év alattiak és az utolsó éves végzősök kivételével évfolyamonként és nemi eloszlásra arányosan (hatvan százalék fiú) kerültek a mintába a történelem szakosok, velük készítettek kb. másfél órás kérdőíves interjút.

Összesen 500 interjú készült el, 37 százalék egyházi, 63 százalék pedig állami, egyharmada vidéki, kétharmada fővárosi felsőoktatási intézmények hallgatói körében. A vizsgálat során megkérdezett történelem szakos hallgatók száma egyetemenként: az ELTE 166 fő, Pázmány Péter Katolikus Egyetem 113 fő, Károli Gáspár Református Egyetem 67 fő, Szegedi Tudományegyetem 51 fő, Pécsi Tudományegyetem 81 fő, Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 22 fő.

A történészhallgatókat megosztja a Magyarországon élő zsidó származású, illetve önmagát zsidónak valló népességhez való viszonyuk. A vizsgálatba bevont egyetemi hallgatók 21 százaléka nyíltan vállalja azt a meggyőződését, hogy a zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket, 22 százalékuk szerint jobb lenne, ha a zsidók saját államukban, Izraelben élnének, 23 százalékuk szerint elsősorban a zsidók tehetők felelőssé az antiszemitizmusért és 24 százalékuk gondolja úgy, hogy a zsidók nem is akarnak beilleszkedni a magyar társadalomba.

A megkérdezettek 49 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarországon a zsidók érdekei sokszor mások, mint a nem zsidóké, 42 százalék nem tartja elfogadhatónak, hogy valaki egyes esetekben magyarnak, más esetekben pedig zsidónak vallja magát, és 32 százalék egyetért azzal az állítással, hogy a zsidóknak még sokat kell változniuk ahhoz, hogy ne különbözzenek a magyaroktól.

A kirajzolódó véleménymodellek szerint a leendő történelemtanárok közel egyharmadának a zsidósággal kapcsolatos nézeteiben az antiszemita, kirekesztő attitűdök dominálnak, 29 százalékuk véleményalkotását a bizonytalanság jellemzi, és 39 százalék azoknak az aránya, akik konzekvensen demokratikus álláspontot képviselnek a kérdéssel kapcsolatban.

A zsidókkal kapcsolatos előítéletes gondolkodás legkevésbé az ELTE, legerőteljesebben pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem történész hallgatóit jellemzi.

Az előbb elmondottakat erősítik azok a tapasztalatok, amelyekhez akkor jutottunk, amikor a megkérdezettek e témakörhöz kapcsolódó ideológiai beállítódását, illetve bizonyos történelmi eseményekkel kapcsolatos vélekedését kívántuk feltárni.

A mintába került történészhallgatók kétharmada részben vagy teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy "elég volt a holokauszt áldozatainak emlegetéséből, most már beszéljünk a kommunizmus áldozatairól" , és alig voltak kevesebben - a megkérdezettek 57 százaléka -, akik részben vagy teljesen elfogadták azt az állítást is, hogy "nem lehet úgy beszélni a holokauszt áldozatairól, hogy ne beszélnénk a kommunizmus áldozatairól is" . Meglehetősen széles körben elfogadott vélemény, hogy "a zsidóság befolyását mutatja, hogy a holokausztról sokkal több szó esik, mint a kommunizmus áldozatairól" - a történészhallgatók 30 százaléka teljesen, 35 százaléka pedig részben egyetértett ezzel az állítással .

Az előbbieknél lényegesen kevesebben vannak, akik valamiféle összefüggést tételeznek fel a zsidóság és a kommunista ideológiai születése és térhódítása között, a megkérdezettek egynegyede azonban meg van győződve arról, hogy "a kommunizmusra mint nemzetek feletti eszmére a zsidóság mindig is nyitottabb volt, mint mások" , és hogy "a kommunizmus mindig is összeforrott a zsidóság befolyásért folytatott küzdelmével" , további 15 százalék pedig bizonytalan e kérdés megítélésében.

1. Antiszemitizmus
2. Cigányellenesség